
Fotó: Agerpres
2011. november 09., 08:182011. november 09., 08:18
Az új jogelemek kidolgozásában kiemelt szerepe volt az EU előző fél évben soros magyar elnökségének. A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések „biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön”.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben. A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.
Az Unió a nemzetközi gazdasági válságra adott válaszként alkotta meg a csomagot, amelyet hatékony eszköznek tekintenek a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület „az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.
Hétfői lapzártánk után véget ért ülésükön eközben az euróövezeti országok pénzügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a zónát sújtó adósságválság megállításában központi elemmé lépett elő a sérülékenyebb országok fokozottabb uniós ellenőrzése. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a csoport elnöke közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján. Olli Rehn pénzügyi biztossal együtt megerősítette, hogy az euróövezeti országok elegendőnek tartják a bejelentett olasz konszolidációs programot, amelynek része az államháztartási mérleg kiegyensúlyozása két éven belül, valamint szükség esetén pótlólagos intézkedések bevezetése is.
Juncker azt is elmondta: még érvényben van az euróövezeti országok vezetőinek múlt havi találkozóján hozott döntés, amelynek értelmében Görögország hozzájuthat a nyolcmilliárd eurós újabb hitelrészlethez. A luxemburgi politikus jelezte, hogy várakozásai szerint erre még ebben a hónapban sor kerül. Azt is bejelentette, hogy egy levél formájában írásos garanciát kérnek az új görög kormány alapításában részt vevő pártoktól arra, hogy Athén tartja magát az országot segítő csúcsdöntések idején tett vállalásaihoz.
A görög Evangélosz Venizelosz a brüsszeli találkozót követően üdvözölte az ott elhangzottakat. Mint nyilatkozott, az euróövezeti miniszterek méltatták azt a döntést, hogy a két legnagyobb párt koalíciós kormányt hoz létre, és ennek egyik küldetése a múlt hónapban született megállapodás végrehajtása lesz. Bár korábban úgy volt, hogy a nemzeti egységkormány a tegnapi nap folyamán megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, erre lapzártánkig nem került sor. Egyetlen fontosnak nevezhető lépés történt az új kormány megalakítása irányában, éspedig az, hogy Jeórjiosz Papandreu kormányfő lemondásra szólította fel kabinetje tagjait, hogy megkönnyítse az átmeneti kormány megalakulását.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfőn a beszámolók szerint jelentős előrelépést értek el az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzalap (EFSF) szintén múlt hónapban elhatározott további reformjának részletezésében. Juncker azt reméli, hogy a munka nagy része még ebben a hónapban befejeződik, és még idén meg is kezdődhet a változtatások gyakorlatba iktatása. Mint beszámoltunk, az október 26-i csúcson a tagországok arról döntöttek, hogy az EFSF-et rugalmasabbá teszik, befektetői közé az EU-n kívüli szereplőket, köztük az IMF-et is bevonják, hatóerejét pedig megnövelik.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.