
Fotó: Biró István
A szakember azt mondja, tavaly leállt az árcsökkenés, ami lehet arra utaló jel, hogy lassanként az ingatlanpiac is ébredezni kezd, ám emelkedés még mindig nem tapasztalható a bérletárakban. Ez a válság mellett elsősorban annak tudható be, hogy a tavalyi rossz érettségi eredmények miatt sokkal kevesebb elsőéves egyetemi hallgató érkezett a városba – az egyetemisták pedig a váradi albérletkeresők 70-80 százalékát teszik ki. Mivel a kisebb kereslet miatt sokkal nehezebb kiadni a lakásokat, a tulajdonosok tovább csökkentették az árakat.
Az albérletet keresők többsége a régebben épített tömbházakban keres lakást. Egy kétszobás lakásért Nagyváradon átlag 130-150 eurót kérnek, ami persze függ attól is, hogy milyen felszereltséggel rendelkezik, és hányadik emeleten van. A diákok általában nem egyedül bérelnek lakást, és megosztják egymás között a költségeket.
Olyan tulajdonos is van, aki eleve hallgatók fogadására rendezi be a lakását, és emeletes ágyakkal szereli fel, így egy szobában hárman-négyen is ellakhatnak, ami persze tovább csökkenti az egy főre jutó költségeket. Az új építésű luxuslakásokban természetesen az említett ár többszörösébe kerül a bérlés, de Burián Felicián szerint nem jellemző, hogy ilyen lakást keressen, aki albérletbe szeretne költözni.
Kolozsváron az utóbbi időben szintén stabilizálódott az ingatlanpiac, a lakásbérlési díjak nem változtak jelentősen tavalyhoz képest, ellenben az eladások száma nőtt, mert a tulajdonosok most már hajlandóak engedni az árból – állítják egybehangzóan az általunk megkérdezett kolozsvári ingatlanügynökségek képviselői. Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda ügyvezetője a Krónikának elmondta: a kiadó lakások bérleti díjai stabilizálódtak a kincses városban: az egyszobás lakásokat és garzonokat 100-150 euróért kínálják, a kétszobás lakásokat 180-250 euróért lehet kibérelni, míg a háromszobás lakásokért 250-350 eurót is elkérhetnek a lakástulajdonosok.
„Kolozsváron az albérletek 60 százalékában egyetemisták élnek, így a nyár elejéig nem várható lényeges mozgás ezen a téren” – nyilatkozta lapunknak Bónis Endre. Hozzáfűzte, az eladások száma ugyanakkor megnőtt, és várható, hogy továbbra is nőni fog, az árnövekedés ugyanakkor nem valószínű. Az ingatlanszakértő szerint ez azzal magyarázható, hogy az eladók most már lényegesen olcsóbban is hajlandóak eladni az ingatlanjaikat: egy kétszobás lakást, amiért ezelőtt két évvel 70 ezer eurót kértek, most 40 ezerért kelt el.
Borsos Dalma, az A1imobili ingatlanügynökség tanácsadója érdeklődésünkre szintén arról számolt be, hogy az albérletek terén nem volt lényeges mozgás a piacon, ellenben februárban és márciusban gazdára leltek azok az irodahelyiségek, amelyeket tavaly nyár óta hiába próbáltak kiadni a tulajdonosok. Hozzáfűzte, rengetegen érdeklődnek az ingatlanügynökségeknél, de aztán később nem bérelnek ki semmit. Gyakran előfordul, hogy egyszerre több ingatlanügynökséggel is dolgoznak, de pusztán értékes információ után kutatnak, azt pedig az ingatlanügynökségeken keresztül szerezhetik be a legkönnyebben.
Mindkét lakásközvetítő cég képviselője egyetértett ugyanakkor abban, hogy az albérletek árai minden évben a nyár elején csökkenek, amikor az egyetemisták egy része elköltözik, de aztán szeptemberben, októberben ismét jelentősen emelkednek az árak.
Sepsiszentgyörgyön az elmúlt időszakban 20-30 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Kész János, a Ready Prest ingatlanközvetítő cég tulajdonosa lapunknak elmondta, az üres lakásokat nehezen lehet értékesíteni, ezért inkább kiadják ezeket. Nőtt a kínálat, és emiatt csökkentek a kiadó lakások bérleti díjai. Ugyanakkor a kereslet is nagyobb, hiszen továbbra is nehéz bankhitelhez jutni, kevesen vásárolnak saját lakást, emiatt egyre többen kényszerülnek albérletbe. Sepsiszentgyörgyön leginkább a garzonlakásokat és a kétszobás tömbházlakásokat keresik, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy háromszobás ingatlant béreljenek.
Általában a fiatal házasok és az elváltak számára jelent megoldást az albérlet. Ugyanakkor egyre többen kerülnek az utcára, mert nem tudják fizetni a közköltséget. A kilakoltatottak is egy kisebb ingatlanba költöznek, és így próbálják fizetni a kevesebb házbért. A Sepsiszentgyörgyön tanuló diákok többsége egy szobát vesz ki, vagy többen költöznek be egy nagyobb kiadó lakásba. Kész János elmondta, egy garzonlakásért havi 80-100 eurót kell fizetni, a kétszobásért 100-150 eurót, míg a háromszobás 140-250 euróba kerül. Egy szobáért 50-60 eurót kérnek a háztulajdonosok. A házbér annak függvényében változik, hogy milyen környéken van a lakás, mennyire van felújítva, és hogy van berendezve, mondta az ingatlanszakértő. Kész János szerint a következő időszakban stagnálni fognak a sepsiszentgyörgyi bérleti díjak.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.