2012. április 12., 10:052012. április 12., 10:05
Piaci előrejelzések szerint a kőolaj 10 százalékos drágulása 0,2 százalékponttal csökkentené a gazdasági növekedést a következő három évben. A becslések ugyanakkor nem veszik figyelembe az euró-dollár árfolyam változását, illetve az eurózóna tagállamainak gazdasági eltéréseit, így az előrejelzéseknél súlyosabb következményekre is lehet számítani. Dollárban kifejezve egyébként a kőolaj 13 százalékkal olcsóbb, mint 2008 júliusában, amikor elérte eddigi maximális értékét.
Az UniCredit szakembereinek becslése szerint a kőolaj árának 10 százalékos emelkedése 0,3 százalékponttal csökkentené a gazdasági növekedést egyetlen év alatt. Marco Valli, a bankcsoport elemzője szerint a drágulás eurózónára kifejtett hatása ennél nagyobb is lehet a térségben jegyzett magas árak miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szakértői a múlt héten úgy nyilatkoztak, a kőolaj drágulása az iparosított térségek közül leginkább az Európai Uniót érinti majd, amely 500 milliárd dollár értékben fog ebben az évben üzemanyagot vásárolni, ez pedig 30 milliárd dollárral több az elmúlt évhez képest.
Szakértők szerint ugyanakkor az áremelkedés eltérő mértékben érintheti a különböző tagállamokat. Carsten Brzeski, az ING bankcsoport elemzője kifejtette, Németországban például a kőolaj árának emelkedése nem okozott problémát a lakosság körében annak ellenére, hogy jelentős gazdasági problémával állunk szemben, mindez azonban nem jellemző az Unió külső tagállamaira. „A kontinens déli országaiban élő polgárokat máris aggasztja az ingatlanok, valamint a részvények drágulása. Úgy gondolom, hogy a kőolaj árának emelkedése akár az eurózóna szétesését is eredményezheti” – vélekedett az elemző.
A déli államoknak ugyanakkor elméletileg kevesebb energiára, illetve fűtéshez szükséges üzemanyagra lenne szükségük, az északi országokban ezzel szemben az elmúlt időszakban jóval hatékonyabb takarékossági intézkedések születtek, így a déli részt sokkal inkább érintik majd a drágulások. Az Eurostat adatai szerint tavaly Málta, Ciprus, Spanyolország és Írország fizette a legnagyobb összeget az elhasznált elektromos áramért, a legnagyobb folyékony üzemanyag-fogyasztó pedig Görögország volt.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.