2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint az amerikai gazdasági modell – mint példa más országok számára – ideje lejárt. A Focus című osztrák magazinnak nyilatkozva a Világbank korábbi vezető közgazdásza úgy vélte, hogy a pénzügyi válság biztosan a végét jelenti az ellenőrzés és szabályozás nélküli kapitalizmusnak, amely az Amerikai Egyesült Államokat jellemzi. Stiglitz a Bush-kormányzat szemére veti, hogy a szabadpiacról prédikált, miközben maga nem a szabadpiac szabályainak megfelelően viselkedett: gazdaságpolitikája a Nagy Üzlet jóléti politikája, az agrárszubvenciók és a protekcionizmus politikája volt, a nyereségek privatizációjáé, a veszteségek államosításáé.
A válság egyik fő oka – Stiglitz véleménye szerint – a hiányzó felügyelet volt: az amerikai szabályozó hatóságok olyannyira meg vannak győződve arról, hogy a piacnak mindig igaza van, hogy meg sem fordult a fejükben a beavatkozás gondolata. Arra a felvetésre, hogy a Wall Street-i felelősök nem voltak a veszély tudatában, Stiglitz így felelt: mások pénzével játszanak, hogyan lehetne érzékük a kockázathoz. Stiglitz korábban már kifejtette, hogy a válság nem meglepetésszerűen következett be, a bankvezetők egyszerűen csak nem voltak hajlandóak beszélni róla, és eltitkolták a fenyegető jeleket. Ő maga már a kilencvenes években, Bill Clinton volt elnök legfőbb gazdasági tanácsadójaként figyelmeztetett a lakástulajdonosoknak nyújtott rossz hitelek veszélyes következményeire, de az akkori pénzügyminiszter nem akart hallgatni rá. Alan Greenspannek az amerikai jegybank élére történt kinevezése is azt a jelzést sugározta, hogy a piac szabályozása nem kívánatos – emlékezett vissza október eleji nyilatkozatában Joseph Stiglitz. (Greenspant még Ronald Reagan elnök nevezte ki 1987-ben a jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékalap, a Federal Reserve vezetésére.)
A neves közgazdász bírálóan áll hozzá az amerikai kormányzat 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag-tervéhez is. Meggyőződése szerint mielőtt még több pénzt pumpálnának a bankokba, meg kellene állapodni a szabályozás legfontosabb sarokpontjaiban. A maga részéről több átláthatóságot, tájékoztatási kötelezettséget és szerkezeti átalakítást eredményező ösztönzőt szeretne látni. Úgy vélekedett, hogy a pénzpiacon egyfajta sebességkorlátozást kellene bevezetni, és létre kell hozni egy állami felügyelőbizottságot, amely ellenőrizné a piacon forgalmazott termékeket. Stiglitz 2001-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok