2008. június 17., 00:002008. június 17., 00:00
A szakértők a visszaesést a gazdaság „túlmelegedésével” magyarázzák, amely a fokozott fejlődés egyik lehetséges mellékhatása, és inflációs robbanáshoz vezethet. Románia szempontjából egyetlen negatív számadatot jelölnek meg a bankszektori szakértők: a vizsgált országok átlagához képest Romániában idén 8 százalék körüli információt jeleznek előre. Jövő évre a jelentés a vásárlóerő látványos növekedését prognosztizálja, mivel az infláció várható mértéke mintegy 5 százalék lesz.
Magyaroszág a sereghajtó
Amennyiben Romániának sikerül kézben tartania a kereskedelmimérleg-hiányt, az ország idén a közép- és kelet-európai régió második helyezettjévé léphet elő a gazdasági fejlődés üteme szempontjából – állítják az Erste Bank szakértői. Úgy látják ugyanis, hogy a román gazdaság idén várhatóan hét százalék körüli fejlődést teljesíthet, amit a térség államai közül csak Szlovákia lesz képes felülmúlni. A harmadik és negyedik helyezettek némi meglepetést jelentenek, ugyanis a bank Ukrajnát és Szerbiát sorolja ide. Ebben a felsorolásban 2,2 százalékos gazdasági gyarapodással Magyarország a sereghajtó. Ugyanakkor 2009-re a szakértők enyhe visszaesést helyeznek kilátásba, mivel hatszázalékosra állítják be a román gazdaság fejlődését.
Stabilizálódó devizapiac
A jelentés szerint körülbelül egy év múlva a román lej jelentős térnyerést regisztrálhat az euróval szemben, mivel az utóbbi időszak hullámzó árfolyama helyett lassan, de biztosan megerősödik. Eszerint szeptemberben 3,65 lejt kell majd egy euróért fizetni, 2009 júniusáig pedig az árfolyam közel 10 banival csökken. A jegybank 3,67 lejben szabta meg egy euró váltóértékét a napokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok