2008. augusztus 26., 00:002008. augusztus 26., 00:00
Az adatok szerint a jövőben a cégeknek már csak 48 százaléka kíván elsősorban Kínára fókuszálni, míg 45 százalékuk Indiát, 25 százalékuk Kelet-Európát, 24 százalékuk Délkelet-Ázsiát és Oroszországot tervezi üzletpolitikája központjába állítani.
Az Atradius szakértői szerint a multinacionális vállalatok felmérték, hogy gyorsabban érnek el sikereket kisebb piacokon, úgymint Thaiföld, Vietnam vagy Dél- és Közép-Amerika bizonyos területei, s a jövőben Kína inkább növekvő fogyasztói piaca, mintsem az olcsó munkaerő miatt lesz érdekes a cégek számára. Az Atradius szerint a legtöbb befektető nem logikus kockázatelemzés után, hanem érzelmei alapján választja ki befektetései célpontjait. A fejlődő országok gazdasági kockázatát ezért sok vállalat alábecsüli, nem számol a politikai instabilitással, az átláthatatlan törvényekkel, a gyenge infrastruktúrával, a rossz fizetési morállal és a kiterjedt bürokráciával – olvasható a közleményben.
A hitlebiztosító előrejelzése szerint a fejlődő piacok sem lesznek képesek kivonni magukat egy hosszabb és mélyebb recesszióból, annak ellenére sem, hogy ma már sokkal ellenállóbbak a fejlett piacokról kiinduló dekonjunktúrákkal szemben. A megkérdezett vállalatok azonban a felsorolt kockázatok és a pesszimista elemzői várakozások ellenére is optimizmussal tekintenek a jövőbe. A cégek 55 százaléka véli, hogy 16 százalékot meghaladó éves növekedést tud elérni 2008-ban, holott az előző három évben csak 42 százalékuk könyvelhetett el ekkora növekedést.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok