Több lábon. Az új kormány azt akarja, hogy a magánbiztosítók által kezelt pillér legyen a meghatározó
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint fennáll a veszélye, hogy a román állam húsz éven belül nem lesz képes folyósítani a nyugdíjakat a jelenlegi rendszer átfogó reformja nélkül. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj választhatóvá tételét, és visszavonja a magánnyugdíjalapokat sújtó rendelkezéseket.
2019. december 17., 08:182019. december 17., 08:18
Az előző baloldali kormányoknak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó intézkedéseit is el kívánják törölni a novemberben hatalomra jutott román liberálisok (PNL). A Ludovic Orban vezette kabinet törvénytervezetet fogadott el a 2018/114-es számú, úgynevezett kapzsisági illetékről szóló sürgősségi rendelet módosítására vonatkozóan. Ionel Dancă, a bukaresti miniszterelnöki hivatal vezetője a kormányülést követően elmondta, törölni fogják azt az előírást, amely választhatóvá tette a kötelező magánnyugdíjat, és amelynek alapján a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az egyes pillérnél, vagyis az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a második pillérhez, a magánbiztosítókhoz. Ezáltal
A kormány illetékese elmondta, több pontban változtatnak a 114-es számú rendelet magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó passzusán, szerinte ugyanis ez rendkívül hátrányosan befolyásolta ezeknek a kasszáknak a működését. Módosul többek között az az előírás, amely drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A bankokat, energia- és telekommunikációs vállalatokat, illetve magánnyugdíj-biztosítási alapokat kedvezőtlenül érintő intézkedéseket tartalmazó rendeletet a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány fogadta el tavaly decemberben, előzetes egyeztetések nélkül. A sokat bírált rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette a nyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket. Például 800 millió eurónyi törzstőke növelésre kötelezte a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapot, másfelől 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ezt megelőzően, 2018 januárjától a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
Ez is meg fog változni azonban, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy megnöveli az öregkori ellátás második pillérébe befolyó hozzájárulást. Florin Cîţu pénzügyminiszter a hétvégén egyenesen úgy nyilatkozott: a magánbiztosítókhoz átutalt befizetésnek tulajdonképpen nagyobbnak kellene lennie az állami nyugdíjalapba befolyó hozzájárulásnál (ami az adófizetők bruttó fizetésének 25 százalékát teszi ki jelenleg).
– szögezte le a liberális kormány pénzügyminisztere. Cîţu felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban népes nemzedék éri el a nyugdíjkorhatárt, az „utánpótlás” azonban már nem lesz ilyen nagy létszámú a fiatal generáció tagjainak masszív elvándorlása miatt. A pénzügyminiszter úgy vélte, a Romániában működő magánnyugdíjalapok számos „negatív sokkot” voltak kénytelenek elszenvedni az elmúlt években, szerinte azonban ezeket az új kormány meg fog szüntetni a következő időszakban.
A tárcavezető által mondottakat egyébként egy friss tanulmány is alátámasztja.A CFA Románia számítása szerint egy jelenleg 4 000 lejes nettó fizetést kereső adófizető polgárnak mindössze a bére egyharmada, 1 275 lej lesz a havi nyugdíja, ha nem fizet be a kettes számú nyugdíjpillérhez is. Ha viszont a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás mértéke a jelenlegi 3,75 százalékról hat százalékra növekszik, az adófizető majdani öregségi juttatása meghaladja majd az 1800 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!