Több lábon. Az új kormány azt akarja, hogy a magánbiztosítók által kezelt pillér legyen a meghatározó
Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint fennáll a veszélye, hogy a román állam húsz éven belül nem lesz képes folyósítani a nyugdíjakat a jelenlegi rendszer átfogó reformja nélkül. A kormány azt tervezi, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj választhatóvá tételét, és visszavonja a magánnyugdíjalapokat sújtó rendelkezéseket.
2019. december 17., 08:182019. december 17., 08:18
Az előző baloldali kormányoknak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó intézkedéseit is el kívánják törölni a novemberben hatalomra jutott román liberálisok (PNL). A Ludovic Orban vezette kabinet törvénytervezetet fogadott el a 2018/114-es számú, úgynevezett kapzsisági illetékről szóló sürgősségi rendelet módosítására vonatkozóan. Ionel Dancă, a bukaresti miniszterelnöki hivatal vezetője a kormányülést követően elmondta, törölni fogják azt az előírást, amely választhatóvá tette a kötelező magánnyugdíjat, és amelynek alapján a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az egyes pillérnél, vagyis az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a második pillérhez, a magánbiztosítókhoz. Ezáltal
A kormány illetékese elmondta, több pontban változtatnak a 114-es számú rendelet magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó passzusán, szerinte ugyanis ez rendkívül hátrányosan befolyásolta ezeknek a kasszáknak a működését. Módosul többek között az az előírás, amely drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.
A bankokat, energia- és telekommunikációs vállalatokat, illetve magánnyugdíj-biztosítási alapokat kedvezőtlenül érintő intézkedéseket tartalmazó rendeletet a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata (PSD) kormány fogadta el tavaly decemberben, előzetes egyeztetések nélkül. A sokat bírált rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette a nyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket. Például 800 millió eurónyi törzstőke növelésre kötelezte a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapot, másfelől 70 százalékkal csökkentette a felszámítható kezelési költségeket. Ezt megelőzően, 2018 januárjától a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.
Ez is meg fog változni azonban, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy megnöveli az öregkori ellátás második pillérébe befolyó hozzájárulást. Florin Cîţu pénzügyminiszter a hétvégén egyenesen úgy nyilatkozott: a magánbiztosítókhoz átutalt befizetésnek tulajdonképpen nagyobbnak kellene lennie az állami nyugdíjalapba befolyó hozzájárulásnál (ami az adófizetők bruttó fizetésének 25 százalékát teszi ki jelenleg).
– szögezte le a liberális kormány pénzügyminisztere. Cîţu felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban népes nemzedék éri el a nyugdíjkorhatárt, az „utánpótlás” azonban már nem lesz ilyen nagy létszámú a fiatal generáció tagjainak masszív elvándorlása miatt. A pénzügyminiszter úgy vélte, a Romániában működő magánnyugdíjalapok számos „negatív sokkot” voltak kénytelenek elszenvedni az elmúlt években, szerinte azonban ezeket az új kormány meg fog szüntetni a következő időszakban.
A tárcavezető által mondottakat egyébként egy friss tanulmány is alátámasztja.A CFA Románia számítása szerint egy jelenleg 4 000 lejes nettó fizetést kereső adófizető polgárnak mindössze a bére egyharmada, 1 275 lej lesz a havi nyugdíja, ha nem fizet be a kettes számú nyugdíjpillérhez is. Ha viszont a kötelező magánnyugdíjhoz való hozzájárulás mértéke a jelenlegi 3,75 százalékról hat százalékra növekszik, az adófizető majdani öregségi juttatása meghaladja majd az 1800 lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!