Fotó: NÚSZ Zrt.
Útdíjértékesítési pont nyílt a Csanádpalota–Nagylak II autópálya-határátkelőn. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) új viszonteladó partnerénél mind a személy-, mind az áruforgalom esetén lehetőség van az úthasználati jogosultságok megvásárlására, az új értékesítési pont azonban főként a Románia felől érkező fuvarozóknak jelent nagy segítséget – olvasható a NÚSZ Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
2020. június 08., 18:112020. június 08., 18:11
2020. június 08., 21:012020. június 08., 21:01
A NÚSZ Zrt. új partnere a nagylaki autópálya-határátkelőhelyen, az M43-as autópálya M5-ös sztráda felé vezető oldalán kezdte meg működését.
Ez azért jelent nagy előrelépést a határ forgalmában, mert az átkelő megnyitása óta a határtól mintegy 9 kilométerre lévő Kövegyi Szent Gellért pihenőhelyen – az első díjellenőrző pont után – tudták csak rendezni a magyar útdíjat a Románia felől érkező kamionok sofőrjei. A NÚSZ Zrt. partnere egyelőre 8–20 óra között tart nyitva minden nap, de az értékesítési pont a koronavírus-járvány előtti forgalom helyreállása után 0-24 órában működik majd.
Fotó: NÚSZ Zrt.
A befelé jövő forgalom mintegy 95 százalékát a külföldi felségjelzésű tehergépjárművek tették ki. A bő 5,8 milliós áthaladás 57 százalékában román, 20 százalékában pedig bolgár felségjelzésű járműveket látott a NÚSZ kamerarendszere – áll a közleményben.
A Kövegyi Szent Gellért pihenőhelyen lévő értékesítőhelyeken egyébként 2019-ben közel 35 ezer egyenlegfeltöltést végeztek fuvarozók olyan HU-GO számlákra, amelyeket román felségjelzésű járművek is használtak útdíjfizetésre. Ezen kívül több mint 18 ezer darab viszonylati jegyet is váltottak a román felségjelzésű tehergépjárművel közlekedők. Az új útdíjértékesítési pont az M43 autópályán Romániából Magyarországra érkező sofőröknek segít elkerülni a közigazgatási bírságot, amit a NÚSZ Zrt. által szolgáltatott adatok alapján az illetékes hatóság (rendőrség) szab ki az útdíjat nem, vagy nem megfelelő módon fizető tehergépjárművek esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!