2009. május 18., 10:182009. május 18., 10:18
A tavalyi utolsó negyedben 3,4 százalékkal visszaesett a GDP a megelőző negyedévihez képest, ami arra utal, hogy a román gazdaság recesszióba süllyedt kilencévi folyamatos növekedés után. A múlt év egészében a román gazdaság még 7,1 százalékkal bővült, egyike volt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdaságainak.
A költségvetés első változatában még 2,5 százalékos idei évi növekedési ütemre számítottak, de a háztartások fogyasztásának év eleje óta bekövetkezett visszaesése és az ipari termelés márciusi, már a hatodik hónapja tartó csökkenése arra utal, hogy a román gazdaság is megszenvedi a globális válságot. Csökken a jelentősebb iparvállalatok teljesítménye, és a kormány a jó mezőgazdasági évtől remélheti csak a GDP visszaesési ütemének mérséklését. A Nemzetközi Valutaalap, amely nemrégiben adta jóváhagyását a Romániának nyújtandó 12,9 milliárd eurós hitelkeretre, arra számít, hogy a román gazdaság idén 4,1 százalékkal esik vissza.
Ugyanakkor a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette Románia befektetési szint alatti, magas hozamú szuverén adósbesorolását, szerintük a román gazdaság változatlanul jelentős makropénzügyi kockázatokkal néz szembe. A londoni intézet közleménye szerint a megerősítés a hosszú és rövid lejáratú román devizakötelezettségek „BB plusz/B” osztályzatára, illetve a hazai valutában kiadott adósságok „BBB mínusz/A-3” besorolására vonatkozik. Mindegyik osztályzat kilátása leminősítés lehetőségére utaló negatív.
Az EU-n belül csak Romániára és Lettországra tart érvényben több hitelminősítő is befektetési szint alatti devizaadósi osztályzatokat; az S&P és a Fitch Ratings egyaránt „BB plusz” besorolással tartja nyilván a két ország küladósságát.
A Standard & Poor’s a román adósosztályzat csütörtöki megerősítéséhez fűzött londoni elemzésében azt írta: a román gazdaságot terhelő, továbbra is magas makropénzügyi kockázatok fő oka a külső kereslet meredek zuhanása és a kereskedelmi hitelcsatornák beszűkülése, aminek hatása volt a belső keresletre is. A román gazdaság ennek nyomán súlyos recesszióba süllyedt, amit meredek folyómérleg-kiigazítás kísér. Az S&P becslése szerint két éven belül várhatóan 11 százalék fölé emelkedik a munkanélküliség.
Egyébként az euróövezeti országok hazai összterméke átlagosan 2,5 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző negyedhez képest, és 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is. Az EU statisztikai hivatala szerint mindenütt csökkent a GDP, kivéve Ciprust, ahol stagnált. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Lettországban volt.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.