2009. március 10., 10:172009. március 10., 10:17
A projektben kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi és közlekedési infrastrukturális fejlesztési pályázatok. Húsz olyan közös pályázatot adott be a két önkormányzat és intézményeik, amelyek döntően az önkormányzati világhoz sorolhatók, ezen projektek nagy része jelenleg elbírálási fázisban van – tájékoztatott Seszták Oszkár. A szabolcsi közgyűlés elnöke hozzátette: a teljes pályázati összegből 27 millió eurót a magyar és román megye infrastrukturális fejlesztésére fordítják majd.
Romániában a megyei fenntartású, Szabolcsban pedig a települési önkormányzati utak újulhatnak meg ebből a pénzből, de igyekeznek biztosítani az önkormányzatok számára az előfinanszírozás lehetőségét is – mondta. Közösen pályázott a két megye továbbá az egészségügy területén. A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében összesen húszmillió forintra pályáztak, amelyet az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szeretnének fordítani.
A kiemelt projektek mellett a közszolgáltatás témaköre szintén fontos szerepet kap: ötmillió euró értékben pályázott hat magyar és román megye a határ menti térségben élők életminőségének javítására szolgáló intézményi eszközök feltárására is. Seszták emlékeztetett: ez a pályázat segítheti az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrehozásának feltételeit. A további projektekkel kapcsolatban elmondta: a kultúra és a pedagógia területén szintén sikerült kedvező uniós forrásokat találni. Két és fél millió forint értékben pályáztak levéltári infrastruktúra fejlesztésére és a két megye kulturális örökségének megőrzésére.
Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke a tájékoztatón elmondta: a hagyományos infrastrukturális beruházások mellett a közintézményi élet számos területén nyújtott be a két megye projekteket. A turizmusfejlesztés, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem témakörében is pályáztak, így nagyjából lefedik az öszszes témakört, amivel egy önkormányzatnak foglalkoznia kell – mondta. Hozzátette: a határmentiségből adódó hátrányokat ezekkel a fejlesztésekkel lehetne előnnyé kovácsolni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.