Magyarország a második Izland?

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az európai országok közül talán legnagyobb mértékben Izlandot sújtotta az elmúlt időszak pénzügyi válsága. Az ország három legnagyobb bankja összeomlott, az izlandi vezetők pedig Oroszországtól remélnek segítséget. A válságot súlyosbítja, hogy hamarosan az import is leállhat a szigetországban, miután a bankok csődje miatt a koronát már nem lehet külföldi valutára váltani.

Szép számban akadnak hasonlóságok

A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban több ízben is Izlandhoz hasonlította Magyarországot. Közös tulajdonságként elsősorban azt emelték ki, hogy mindkét ország nagymértékben függ a külföldi hitelektől, a magas adósságállomány miatt sebezhető a gazdaságuk, s ezáltal nemzeti fizetőeszközük is. A forint és az olyan fő tőzsdei szereplők, mint a MOL és az OTP részvényei gyengülésnek indultak, csak szerdán a budapesti tőzsde BUX indexe 7,7 százalékkal süllyedt, miközben a nemzeti fizetőeszköz értéke 5,4 százalékkal csökkent az euróhoz viszonyítva.

A Concorde vagyonkezelő, idézve a külföldi elemzéseket, arról számolt be, hogy Magyarország a devizahitelekből finanszírozott lakossági fogyasztás és a magas fizetésimérleg-hiány földje. „Beszédes, hogy a nemzetközi hírekben Magyarország jelent meg egyedül nevesítve IMF-segélyre aspiráló országként, ez pedig felhívás keringőre, a befektetőknek pontosan leírták, hogy melyik ország devizáját kell eladniuk. A segítő szándékúnak gondolt kommunikáció ellenkezőleg sült el, és ennek eredményeként nem néznek ki jól a Hungary és Iceland szavak egymás mellett egyazon cikkben” – fejtette ki elemzésében a Portfolio gazdasági portál. Természetesen Magyarország EU-tagként és szükség esetén korlátlanul beígért IMF- és EU-segítséggel a háta mögött, jóval kisebb egyensúlyhiánnyal és pénzügyi szektorral valójában közel sem olyan sebezhető, mint Izland. Ám hozzáteszik: „ha a hangulat romlik, akkor a józan ész nem nagyon hat, hallottunk mi már OTP-csődről is a múlt héten”.

„Távolról sem izlandi a helyzet”

„Izlandnál lényegesen erőteljesebb a magyar gazdaság, erősebb a döntő részben külföldi tulajdonú bankrendszer, azaz távolról sincs izlandi helyzet – jelentette ki az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója az InfoRádió szerda esti Aréna című műsorában. Szarvas Ferenc arra számít, hogy a mostani pánikreakciók után „magasabb kockázati felár mellett normalizálódik a helyzet” a magyar állampapírpiacon. Az államadósság idei finanszírozása a pénteken bejelentett csökkentett forintkibocsátással is biztosított, akár devizakibocsátás nélkül is, mondta az MTI-nek Borbély László András, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgató-helyettese.

„A pletykák ellenére nem teljesen egyforma Izland és Magyarország helyzete, bár a piacok hatalmas eladói nyomásnak vannak kitéve, mivel egyre nagyobb a félelem a bankrendszer stabilitása és a háztartások magas devizaadósság-állománya miatt” – nyilatkozta a MarketWatch-nak az RBC Capital elemzője. A Brown Brothers Harriman devizakereskedője pedig eközben úgy látja, a forint azért van ekkora nyomás alatt, mivel a piacon az a pletyka járja, hogy Izland után a következő áldozat Magyarország lehet. A Wall Street Journal európai kiadása rövid összefoglalót közöl a magyarországi helyzetről, és arról ír, hogy ha több bank is csatlakozik az elmúlt napokban a devizahitelezést hivatalosan is felfüggesztő bankokhoz – a Raiffeisen, az MKB és a Volksbank nem fogad be új devizahitel-kérelmeket –, újabb lökést adhat az ország gazdasági visszaesésének. A lap az UniCredit elemzőjét, Tóth Gyulát idézi, aki szerint a hitelkínálat eltűnt, ami mind a fogyasztás, mind pedig a beruházások tekintetében negatívan hat a gazdaság növekedésére. A cikk Magyarországot a „gazdasági visszaesés vagy akár pénzügyi krízis által fenyegetett posztkommunista kelet-európai országok” egyikeként említi, mivel jelentősen támaszkodik a külföldi finanszírozásra.

Londoni elemzők: nincs ok aggodalomra

Az MTI londoni elemzők véleményét kérte a magyarországi válságról szóló hírek kapcsán. A magyar gazdaság állapota semmiben sem hasonlít Izlandéhoz, a szerdai magyarországi piaci fejleményeket azonban olyan általános befektetői pánik vezérelte, amely minden hírből – például az IMF-tárgyalásokról szóló beszámolókból is – rossz hírt tud kreálni – válaszolták szinte egybehangzóan a brit szakemberek. Neil Shearing, a Capital Economics – az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház – közép-európai közgazdásza a magyarországi és az izlandi helyzetet összehasonlító piaci szóbeszédeket kommentálva úgy fogalmazott: „meg sem kell nézni a makrogazdasági adatokat” annak felismeréséhez, hogy milyen óriási különbségek vannak a két gazdaságban zajló folyamatok között. A magyar folyómérleg-hiány meg sem közelíti a hatalmas izlandi deficitet, a magyar bankrendszer sem terjeszkedett olyan mértékben túl, és nem dominál olyan mértékben a gazdaságban, mint Izlandon, mondta Shearing.

Arra a kérdésre, hogy a piacon terjengő szóbeszédek a befektetői pánikreakciók révén nem válhatnak-e önmegvalósítóvá, Shearing úgy nyilatkozott: az elmúlt időszak tanúsága szerint semmit nem lehet kizárni, mivel „ami a múlt héten még elképzelhetetlen volt, az a következő héten megvalósulhat”, és kétségtelen, hogy jelenleg „félelem és pánik vezérli a piacot”. A Capital Economics forgatókönyveiben azonban egyáltalán nem szerepel például egy esetleges szuverén adósságtörlesztési gond Magyarország esetében, véli a szakértő.

Eltörpülnek a magyar gondok a románokhoz képest

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza úgy látja, a piaci félelmek nem korlátozódnak Magyarországra. Az ország azonban „bekerült a szalagcímekbe” annak nyomán, hogy tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emellett a magánszektor, benne a háztartások nagyon magas devizaadósság-terhe is ismét a befektetők figyelmének középpontjában van, és a jelenlegi piaci körülmények közepette ez, valamint az IMF-tárgyalások híre elégséges ahhoz, hogy idegességet keltsen. Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kezdett tárgyalások híre visszaüthet-e a magyar piacot övező befektetői hangulatra, Sueppel úgy válaszolt, hogy „rövid távon igen”. Az IMF-et ugyanis a piac „válságban lévő országokkal kapcsolja össze”, IMF-programokat „nem nyugalom és stabilitás idején szoktak jóváhagyni”. Ezért az IMF közreműködéséről szóló hírek még jobban Magyarországra irányítják a figyelmet, és rövid távon fokozzák az aggodalmakat, mondta a BlueCrest Capital Management londoni főközgazdásza. A magyar és az izlandi gazdaság helyzete közötti hasonlóságokat azonban Sueppel is „távolinak” nevezte, és ő is kijelentette: Magyarországnak nincsenek problémái az adósságszolgálat teljesítésével. Hozzátette: Magyarország gondjai „eltörpülnek” olyan országokéi mellett, mint Ukrajna vagy Románia.