
2024 után most újra Szingapúr vezeti az IMD versenyképességi rangsorát
Fotó: Pexels.com
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint. Az IMD-rangsorban Romániát megelőzi többek között Lengyelország (41. hely), Magyarország (51.) és Bulgária (56.), de Mexikó (62.) és Szlovákia (63.) előtt van a listán.
2026. június 18., 20:132026. június 18., 20:13
Érdekes fordulat: globális szinten Szingapúr került újra az első helyre az IMD 2026-os rangsorában, miután Svájc elveszítette vezető pozícióját, és rögtön nem is a második, hanem a harmadik helyre csúszott vissza. Svájc „lecsúszásának” az oka a jelentés készítői szerint az, hogy az amerikai vámintézkedések és az erős svájci frank kedvezőtlenül hatottak a beruházási folyamatokra.
Az Agerpres által idézett elemzés szerint Szingapúr visszatérésében az első helyre döntő szerepe volt az üzleti hatékonyságnak. A városállam legutóbb 2024-ben vezette a rangsort.
Az IMD 2026-os jelentése szerint Romániának egy sor feltételt kell teljesítenie az előrelépés érdekében:

A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Az ICEG Európai Központ szerint olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint:
Az IMD 1989 óta évente készíti el A világ versenyképességi évkönyve című jelentést, amely csaknem 350 szempont alapján elemzi a gazdaságok versenyképességét. A 2026-os kiadás 70 országot vizsgál. A mutatókat négy fő kategóriába sorolják: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra.

Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!