
A számok nem hazudnak. Csak tavasszal derül majd ki, hogy legalább vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben utoléri-e Románia Magyarországot
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig tényleg meg is valósult – így reagált lapunk megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök minapi bejelentéséről kérdeztük, miszerint az egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzte Magyarországot. Kiderült továbbá, hogy az ügyvivő kormányfő által idézett nyilatkozat sem pont úgy szólt, ahogyan ő írta.
2021. november 03., 12:032021. november 03., 12:03
Büszkén jelentette be a napokban Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, és ha a gazdaság ilyen ütemben növekszik, Lengyelországot is megelőzi. Az ügyvivő kormányfő Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, Marcel Heroiu világbanki szakértő nyilatkozatára alapoz, és ez egy újabb jele annak, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak, még az egészségügyi válságban is, hiszen európai összevetésben Romániában a legjobb a gazdasági helyreállás, az ország jó úton van, fontos, hogy ne legyenek visszalépések.
A Hotnews.ro portál viszont a nyilatkozat kapcsán megkérdezte Marcel Heroiut, aki azt mondta, arról beszélt, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzheti Magyarországot, de jelenleg ez még nem jelenthető ki biztosan.
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig meg is valósult – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Kifejtette, ha GDP-ben mérjük a gazdaság teljesítményét, az elmúlt évtizedben a romániai bruttó hazai termék növekedésének üteme valóban gyorsabb volt, mint a magyarországi, ezért a különbség egyre inkább csökken. Ennek számtalan oka van, például földrajzi és geopolitikai, hiszen a két ország egészen más erőforrásokkal és adottságokkal rendelkezik.
„Ha e tekintetben hasonlítjuk össze Romániát és Magyarországot, egyértelműen látszik, hogy Románia eladósodásának jóval gyorsabb az üteme” – húzta alá a szakember, aki szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a növekedést milyen mértékben húzták felfelé a beruházások, illetve a fogyasztás. Rámutatott: Románia az elmúlt tíz évben inkább a fogyasztásban jeleskedett, ráadásul hitelből fogyasztottunk tipikusan külföldön megtermelt termékeket, tehát a romániai GDP-növekedés struktúrája kevésbé fenntartható, mint Magyarország esetében.
A számok egyelőre nem támasztják alá Florin Cîțu ügyvivő kormányfő optimizmusát
Fotó: Gov.ro
„Ettől függetlenül a számok nem hazudnak, és noha 2020-ban nem érte még utol Románia az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő mutatóban Magyarországot, ez nagy valószínűséggel be fog következni a jövőben” – mondta Rácz Béla Gergely. A közgazdász szerint ugyanis valóban elképzelhető, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben Románia utoléri Magyarországot, de ez csak jövő tavasszal derül ki, amikor rendelkezésre állnak a 2021-es adatok.
Összehasonlíthatóvá teszi továbbá az egy főre jutó GDP vásárlóerejét, azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni, figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
Jelenleg a 2020-as adatok állnak rendelkezésre, a Világbank adatai szerint a nominális egy főre jutó GDP tekintetében jelentős különbség van a két ország között: míg Romániában ez 12 896 amerikai dollár, Magyarországon 15 899, tehát nem elhanyagolható a 3000 dolláros eltérés. Ugyanakkor az egy főre jutó nominális GDP európai átlaga 34 114 dollár, tehát mind a két ország elmarad az uniós átlaghoz képest. Öröm az ürömben, hogy a világátlaghoz viszonyítva jól állnak, hiszen ez a nominális érték 10 990 dollár/fő.
– emelte ki a közgazdász.
Felidézte, az elmúlt tíz évben mindössze két év volt, amikor a két ország között a különbség növekedett, különben folyamatosan csökkent, vagyis Románia gyorsabban fejlődött, így tudta lefaragni a hátrányát.
„A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós szinten 46 266 dollár, míg a világátlag 17 568 dollár. Ha vásárlóerő-paritáson számoljuk az egy főre eső GDP-t, Magyarország és Románia már nem is fejlődő, hanem fejlett országnak számít” – húzta alá Rácz Béla Gergely.
Leszögezte egyúttal, hogy a GDP/fő nem a társadalmi-gazdasági jólét kizárólagos fokmérője, ráadásul egyetlen mutatóval nem illusztrálható egy ország jóléti és fejlettségi szintje.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
szóljon hozzá!