
A számok nem hazudnak. Csak tavasszal derül majd ki, hogy legalább vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben utoléri-e Románia Magyarországot
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig tényleg meg is valósult – így reagált lapunk megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök minapi bejelentéséről kérdeztük, miszerint az egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzte Magyarországot. Kiderült továbbá, hogy az ügyvivő kormányfő által idézett nyilatkozat sem pont úgy szólt, ahogyan ő írta.
2021. november 03., 12:032021. november 03., 12:03
Büszkén jelentette be a napokban Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, és ha a gazdaság ilyen ütemben növekszik, Lengyelországot is megelőzi. Az ügyvivő kormányfő Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, Marcel Heroiu világbanki szakértő nyilatkozatára alapoz, és ez egy újabb jele annak, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak, még az egészségügyi válságban is, hiszen európai összevetésben Romániában a legjobb a gazdasági helyreállás, az ország jó úton van, fontos, hogy ne legyenek visszalépések.
A Hotnews.ro portál viszont a nyilatkozat kapcsán megkérdezte Marcel Heroiut, aki azt mondta, arról beszélt, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzheti Magyarországot, de jelenleg ez még nem jelenthető ki biztosan.
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig meg is valósult – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Kifejtette, ha GDP-ben mérjük a gazdaság teljesítményét, az elmúlt évtizedben a romániai bruttó hazai termék növekedésének üteme valóban gyorsabb volt, mint a magyarországi, ezért a különbség egyre inkább csökken. Ennek számtalan oka van, például földrajzi és geopolitikai, hiszen a két ország egészen más erőforrásokkal és adottságokkal rendelkezik.
„Ha e tekintetben hasonlítjuk össze Romániát és Magyarországot, egyértelműen látszik, hogy Románia eladósodásának jóval gyorsabb az üteme” – húzta alá a szakember, aki szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a növekedést milyen mértékben húzták felfelé a beruházások, illetve a fogyasztás. Rámutatott: Románia az elmúlt tíz évben inkább a fogyasztásban jeleskedett, ráadásul hitelből fogyasztottunk tipikusan külföldön megtermelt termékeket, tehát a romániai GDP-növekedés struktúrája kevésbé fenntartható, mint Magyarország esetében.
A számok egyelőre nem támasztják alá Florin Cîțu ügyvivő kormányfő optimizmusát
Fotó: Gov.ro
„Ettől függetlenül a számok nem hazudnak, és noha 2020-ban nem érte még utol Románia az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő mutatóban Magyarországot, ez nagy valószínűséggel be fog következni a jövőben” – mondta Rácz Béla Gergely. A közgazdász szerint ugyanis valóban elképzelhető, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben Románia utoléri Magyarországot, de ez csak jövő tavasszal derül ki, amikor rendelkezésre állnak a 2021-es adatok.
Összehasonlíthatóvá teszi továbbá az egy főre jutó GDP vásárlóerejét, azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni, figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
Jelenleg a 2020-as adatok állnak rendelkezésre, a Világbank adatai szerint a nominális egy főre jutó GDP tekintetében jelentős különbség van a két ország között: míg Romániában ez 12 896 amerikai dollár, Magyarországon 15 899, tehát nem elhanyagolható a 3000 dolláros eltérés. Ugyanakkor az egy főre jutó nominális GDP európai átlaga 34 114 dollár, tehát mind a két ország elmarad az uniós átlaghoz képest. Öröm az ürömben, hogy a világátlaghoz viszonyítva jól állnak, hiszen ez a nominális érték 10 990 dollár/fő.
– emelte ki a közgazdász.
Felidézte, az elmúlt tíz évben mindössze két év volt, amikor a két ország között a különbség növekedett, különben folyamatosan csökkent, vagyis Románia gyorsabban fejlődött, így tudta lefaragni a hátrányát.
„A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós szinten 46 266 dollár, míg a világátlag 17 568 dollár. Ha vásárlóerő-paritáson számoljuk az egy főre eső GDP-t, Magyarország és Románia már nem is fejlődő, hanem fejlett országnak számít” – húzta alá Rácz Béla Gergely.
Leszögezte egyúttal, hogy a GDP/fő nem a társadalmi-gazdasági jólét kizárólagos fokmérője, ráadásul egyetlen mutatóval nem illusztrálható egy ország jóléti és fejlettségi szintje.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!