A számok nem hazudnak. Csak tavasszal derül majd ki, hogy legalább vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben utoléri-e Románia Magyarországot
Fotó: Rostás Szabolcs
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig tényleg meg is valósult – így reagált lapunk megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök minapi bejelentéséről kérdeztük, miszerint az egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzte Magyarországot. Kiderült továbbá, hogy az ügyvivő kormányfő által idézett nyilatkozat sem pont úgy szólt, ahogyan ő írta.
2021. november 03., 12:032021. november 03., 12:03
Büszkén jelentette be a napokban Florin Cîțu ügyvivő miniszterelnök, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, és ha a gazdaság ilyen ütemben növekszik, Lengyelországot is megelőzi. Az ügyvivő kormányfő Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, Marcel Heroiu világbanki szakértő nyilatkozatára alapoz, és ez egy újabb jele annak, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak, még az egészségügyi válságban is, hiszen európai összevetésben Romániában a legjobb a gazdasági helyreállás, az ország jó úton van, fontos, hogy ne legyenek visszalépések.
A Hotnews.ro portál viszont a nyilatkozat kapcsán megkérdezte Marcel Heroiut, aki azt mondta, arról beszélt, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében Románia megelőzheti Magyarországot, de jelenleg ez még nem jelenthető ki biztosan.
Nem ugyanaz, hogy valami „elképzelhető”, vagy pedig meg is valósult – szögezte le a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Kifejtette, ha GDP-ben mérjük a gazdaság teljesítményét, az elmúlt évtizedben a romániai bruttó hazai termék növekedésének üteme valóban gyorsabb volt, mint a magyarországi, ezért a különbség egyre inkább csökken. Ennek számtalan oka van, például földrajzi és geopolitikai, hiszen a két ország egészen más erőforrásokkal és adottságokkal rendelkezik.
„Ha e tekintetben hasonlítjuk össze Romániát és Magyarországot, egyértelműen látszik, hogy Románia eladósodásának jóval gyorsabb az üteme” – húzta alá a szakember, aki szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a növekedést milyen mértékben húzták felfelé a beruházások, illetve a fogyasztás. Rámutatott: Románia az elmúlt tíz évben inkább a fogyasztásban jeleskedett, ráadásul hitelből fogyasztottunk tipikusan külföldön megtermelt termékeket, tehát a romániai GDP-növekedés struktúrája kevésbé fenntartható, mint Magyarország esetében.
A számok egyelőre nem támasztják alá Florin Cîțu ügyvivő kormányfő optimizmusát
Fotó: Gov.ro
„Ettől függetlenül a számok nem hazudnak, és noha 2020-ban nem érte még utol Románia az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő mutatóban Magyarországot, ez nagy valószínűséggel be fog következni a jövőben” – mondta Rácz Béla Gergely. A közgazdász szerint ugyanis valóban elképzelhető, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben Románia utoléri Magyarországot, de ez csak jövő tavasszal derül ki, amikor rendelkezésre állnak a 2021-es adatok.
Összehasonlíthatóvá teszi továbbá az egy főre jutó GDP vásárlóerejét, azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni, figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.
Jelenleg a 2020-as adatok állnak rendelkezésre, a Világbank adatai szerint a nominális egy főre jutó GDP tekintetében jelentős különbség van a két ország között: míg Romániában ez 12 896 amerikai dollár, Magyarországon 15 899, tehát nem elhanyagolható a 3000 dolláros eltérés. Ugyanakkor az egy főre jutó nominális GDP európai átlaga 34 114 dollár, tehát mind a két ország elmarad az uniós átlaghoz képest. Öröm az ürömben, hogy a világátlaghoz viszonyítva jól állnak, hiszen ez a nominális érték 10 990 dollár/fő.
– emelte ki a közgazdász.
Felidézte, az elmúlt tíz évben mindössze két év volt, amikor a két ország között a különbség növekedett, különben folyamatosan csökkent, vagyis Románia gyorsabban fejlődött, így tudta lefaragni a hátrányát.
„A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós szinten 46 266 dollár, míg a világátlag 17 568 dollár. Ha vásárlóerő-paritáson számoljuk az egy főre eső GDP-t, Magyarország és Románia már nem is fejlődő, hanem fejlett országnak számít” – húzta alá Rácz Béla Gergely.
Leszögezte egyúttal, hogy a GDP/fő nem a társadalmi-gazdasági jólét kizárólagos fokmérője, ráadásul egyetlen mutatóval nem illusztrálható egy ország jóléti és fejlettségi szintje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!