Szajlai Csaba: gazdasági értelemben sikersztori a magyar–román viszony
Fotó: Facebook
A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik helyen áll. Gazdasági értelemben tehát sikersztori a magyar–román viszony – nyilatkozta a Krónikának Szajlai Csaba, a Figyelő című, budapesti üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese. A szakújságíró arról is beszélt, hogy Magyarország érdekelt a fekete-tengeri gázkitermelésben, és előrelépések történtek a Budapest-Kolozsvár-gyorsvasút ügyében.
2019. október 08., 17:122019. október 08., 17:12
– Politikai szinten finoman fogalmazva is hullámvölgyben van a magyar–román viszony. De milyen a gazdasági együttműködés? Mennyire függ össze egyáltalán a politikával?
– A politikai kapcsolatokhoz képest teljesen más a helyzet. Olyannyira, hogy a román-magyar gazdasági együttműködés kifejezetten sikersztorinak minősíthető. Éves átlagban mintegy 8 milliárd euró értékben folytat a két ország külkereskedelmi kapcsolatot évek óta. Annyiban egyoldalú kicsit a dolog, hogy a magyar export jelentősebb, mint az import.
Vagyis Románia immár pont olyan fontos felvevőpiaca Magyarországnak, mint Ausztria.
– Milyen jelentősége lehet a kétoldalú viszonyában a fekete-tengeri gázkitermelésnek, amely kiemelt magyar érdek is?
– Erről Budapesten azt lehet tudni, hogy Romániában az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget, de a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. A késés oka az, hogy a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával.
Fotó: Pixabay.com
– Lesz gyorsvasút Budapest és Kolozsvár között, vagy csendben elsikkad ez a cseppet sem olcsó projekt?
– Szó sincs arról, hogy elsikkadna a projekt: egymilliárd forintot, mintegy 3 millió eurót különítettek el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és a közbeszerzési eljárás is hamarosan meghirdetésre kerül.
Jó hír az, hogy a román kormány úgy döntött, megkezdi a vitát ebben a kérdésben. Beszélgetést és folyamatos párbeszédet akar a két fél a határvonal és az összes technikai paraméter megismerése érdekében.
– A magyar gazdasági támogatások Erdélyben zavartalanul zajlanak ugyan, de olykor érik politikai támadások román részről. A fő vád, hogy Magyarország erdélyi befolyásra tör. Így lenne?
– Szerencsére az „erdélyi kártya” egyre kevesebb alkalommal ütőképes román oldalról.
Az olaszok is azzal vádolták Ausztriát, hogy egyre nagyobb befolyásra törekszik a német ajkú régióban, és ez a téma alkalmanként még most is előjön. Lásd: osztrák állampolgárságot ajánlottak fel a tiroliaknak, amely kiütötte az olasz oldalon a biztosítékot, holott inkább gesztusértéke van, mintsem gyakorlatias, az EU-ban ugyanis nincs jelentősége – elméletileg legalábbis –, hogy osztrák vagy olasz állampolgársággal rendelkezik az adott személy. Visszatérve az alapkérdésre,
mert meggyőződésem, hogy ezen együttműködések tovább erősítik a gazdasági kapcsolatokat is.
– Hogyan lehet hangsúlyosabban érdekeltté tenni a románokat a Magyarországgal való együttműködésre?
– Bár számos közös szervezet működik már, még több politikai-gazdasági kooperációra lenne szükség. Például olyan azonnali problémák rendezése kapcsán, mint például a magyarországi tranzit kérdése. Románia számára Magyarország a „fő csatorna” nyugatra. Zsúfoltak a magyar sztrádák, sok a baleset, és jóformán csak a román „horrorkaravánokról” lehet hallani, olvasni, vagy azokat éppenséggel megtapasztalni. Hasonlóan fontos téma Románia Schengen-tagsága is, Magyarország is abban érdekelt, hogy a románok mielőbb tagjai legyenek a közös övezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!