Szajlai Csaba: gazdasági értelemben sikersztori a magyar–román viszony
Fotó: Facebook
A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik helyen áll. Gazdasági értelemben tehát sikersztori a magyar–román viszony – nyilatkozta a Krónikának Szajlai Csaba, a Figyelő című, budapesti üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese. A szakújságíró arról is beszélt, hogy Magyarország érdekelt a fekete-tengeri gázkitermelésben, és előrelépések történtek a Budapest-Kolozsvár-gyorsvasút ügyében.
2019. október 08., 17:122019. október 08., 17:12
– Politikai szinten finoman fogalmazva is hullámvölgyben van a magyar–román viszony. De milyen a gazdasági együttműködés? Mennyire függ össze egyáltalán a politikával?
– A politikai kapcsolatokhoz képest teljesen más a helyzet. Olyannyira, hogy a román-magyar gazdasági együttműködés kifejezetten sikersztorinak minősíthető. Éves átlagban mintegy 8 milliárd euró értékben folytat a két ország külkereskedelmi kapcsolatot évek óta. Annyiban egyoldalú kicsit a dolog, hogy a magyar export jelentősebb, mint az import.
Vagyis Románia immár pont olyan fontos felvevőpiaca Magyarországnak, mint Ausztria.
– Milyen jelentősége lehet a kétoldalú viszonyában a fekete-tengeri gázkitermelésnek, amely kiemelt magyar érdek is?
– Erről Budapesten azt lehet tudni, hogy Romániában az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget, de a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. A késés oka az, hogy a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával.
Fotó: Pixabay.com
– Lesz gyorsvasút Budapest és Kolozsvár között, vagy csendben elsikkad ez a cseppet sem olcsó projekt?
– Szó sincs arról, hogy elsikkadna a projekt: egymilliárd forintot, mintegy 3 millió eurót különítettek el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és a közbeszerzési eljárás is hamarosan meghirdetésre kerül.
Jó hír az, hogy a román kormány úgy döntött, megkezdi a vitát ebben a kérdésben. Beszélgetést és folyamatos párbeszédet akar a két fél a határvonal és az összes technikai paraméter megismerése érdekében.
– A magyar gazdasági támogatások Erdélyben zavartalanul zajlanak ugyan, de olykor érik politikai támadások román részről. A fő vád, hogy Magyarország erdélyi befolyásra tör. Így lenne?
– Szerencsére az „erdélyi kártya” egyre kevesebb alkalommal ütőképes román oldalról.
Az olaszok is azzal vádolták Ausztriát, hogy egyre nagyobb befolyásra törekszik a német ajkú régióban, és ez a téma alkalmanként még most is előjön. Lásd: osztrák állampolgárságot ajánlottak fel a tiroliaknak, amely kiütötte az olasz oldalon a biztosítékot, holott inkább gesztusértéke van, mintsem gyakorlatias, az EU-ban ugyanis nincs jelentősége – elméletileg legalábbis –, hogy osztrák vagy olasz állampolgársággal rendelkezik az adott személy. Visszatérve az alapkérdésre,
mert meggyőződésem, hogy ezen együttműködések tovább erősítik a gazdasági kapcsolatokat is.
– Hogyan lehet hangsúlyosabban érdekeltté tenni a románokat a Magyarországgal való együttműködésre?
– Bár számos közös szervezet működik már, még több politikai-gazdasági kooperációra lenne szükség. Például olyan azonnali problémák rendezése kapcsán, mint például a magyarországi tranzit kérdése. Románia számára Magyarország a „fő csatorna” nyugatra. Zsúfoltak a magyar sztrádák, sok a baleset, és jóformán csak a román „horrorkaravánokról” lehet hallani, olvasni, vagy azokat éppenséggel megtapasztalni. Hasonlóan fontos téma Románia Schengen-tagsága is, Magyarország is abban érdekelt, hogy a románok mielőbb tagjai legyenek a közös övezetnek.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!