Szajlai Csaba: gazdasági értelemben sikersztori a magyar–román viszony
Fotó: Facebook
A statisztikák szerint Románia a magyarországi áruk második legnagyobb külpiaca, míg Magyarország a romániai áruk értékesítésekor a negyedik helyen áll. Gazdasági értelemben tehát sikersztori a magyar–román viszony – nyilatkozta a Krónikának Szajlai Csaba, a Figyelő című, budapesti üzleti hetilap főszerkesztő-helyettese. A szakújságíró arról is beszélt, hogy Magyarország érdekelt a fekete-tengeri gázkitermelésben, és előrelépések történtek a Budapest-Kolozsvár-gyorsvasút ügyében.
2019. október 08., 17:122019. október 08., 17:12
– Politikai szinten finoman fogalmazva is hullámvölgyben van a magyar–román viszony. De milyen a gazdasági együttműködés? Mennyire függ össze egyáltalán a politikával?
– A politikai kapcsolatokhoz képest teljesen más a helyzet. Olyannyira, hogy a román-magyar gazdasági együttműködés kifejezetten sikersztorinak minősíthető. Éves átlagban mintegy 8 milliárd euró értékben folytat a két ország külkereskedelmi kapcsolatot évek óta. Annyiban egyoldalú kicsit a dolog, hogy a magyar export jelentősebb, mint az import.
Vagyis Románia immár pont olyan fontos felvevőpiaca Magyarországnak, mint Ausztria.
– Milyen jelentősége lehet a kétoldalú viszonyában a fekete-tengeri gázkitermelésnek, amely kiemelt magyar érdek is?
– Erről Budapesten azt lehet tudni, hogy Romániában az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV alkotta konzorcium termelheti ki a Fekete-tenger Neptun elnevezésű kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget, de a két vállalat még nem döntött a beruházás elindításáról. A késés oka az, hogy a két beruházó elégedetlen a romániai jogi kerettel és annak bizonytalanságával.
Fotó: Pixabay.com
– Lesz gyorsvasút Budapest és Kolozsvár között, vagy csendben elsikkad ez a cseppet sem olcsó projekt?
– Szó sincs arról, hogy elsikkadna a projekt: egymilliárd forintot, mintegy 3 millió eurót különítettek el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, és a közbeszerzési eljárás is hamarosan meghirdetésre kerül.
Jó hír az, hogy a román kormány úgy döntött, megkezdi a vitát ebben a kérdésben. Beszélgetést és folyamatos párbeszédet akar a két fél a határvonal és az összes technikai paraméter megismerése érdekében.
– A magyar gazdasági támogatások Erdélyben zavartalanul zajlanak ugyan, de olykor érik politikai támadások román részről. A fő vád, hogy Magyarország erdélyi befolyásra tör. Így lenne?
– Szerencsére az „erdélyi kártya” egyre kevesebb alkalommal ütőképes román oldalról.
Az olaszok is azzal vádolták Ausztriát, hogy egyre nagyobb befolyásra törekszik a német ajkú régióban, és ez a téma alkalmanként még most is előjön. Lásd: osztrák állampolgárságot ajánlottak fel a tiroliaknak, amely kiütötte az olasz oldalon a biztosítékot, holott inkább gesztusértéke van, mintsem gyakorlatias, az EU-ban ugyanis nincs jelentősége – elméletileg legalábbis –, hogy osztrák vagy olasz állampolgársággal rendelkezik az adott személy. Visszatérve az alapkérdésre,
mert meggyőződésem, hogy ezen együttműködések tovább erősítik a gazdasági kapcsolatokat is.
– Hogyan lehet hangsúlyosabban érdekeltté tenni a románokat a Magyarországgal való együttműködésre?
– Bár számos közös szervezet működik már, még több politikai-gazdasági kooperációra lenne szükség. Például olyan azonnali problémák rendezése kapcsán, mint például a magyarországi tranzit kérdése. Románia számára Magyarország a „fő csatorna” nyugatra. Zsúfoltak a magyar sztrádák, sok a baleset, és jóformán csak a román „horrorkaravánokról” lehet hallani, olvasni, vagy azokat éppenséggel megtapasztalni. Hasonlóan fontos téma Románia Schengen-tagsága is, Magyarország is abban érdekelt, hogy a románok mielőbb tagjai legyenek a közös övezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!