
Közös érdekek kereséséről, gazdasági együttműködésről, finanszírozási lehetőségekről, valamint a mindehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról szól az idén harmadik alkalommal megszervezett magyar–román üzleti fórum – hangozott el többek között hétfőn Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán megtartott rendezvény megnyitóján.
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
A magyar főkonzulátus, a városháza, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kolozs megyei közgyűlés és a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának közös rendezvényén Dumitru Matiş dékán házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, s gratulált a kar magyar tagozatának, amiért sikerült idén elindítania a gazdasági informatika szakot.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere eközben arról értekezett, hogy a városi önkormányzat azért ragaszkodik az üzleti fórum rendszeres megtartásához, mert valamennyi befektető fontos számára, amíg az munkahelyet teremt, és tart fenn a kincses városban. Az elöljáró elismerte, nem minden működik úgy, ahogy kellene. Mint részletezte, elsősorban a törvényességi problémákra gondolt, ugyanis gyakran zavaros egye-egy beruházásra alkalmas terület tulajdonjogi helyzete. Ehhez párosulnak a bürokratikus eljárásokból származó gondok.
„Ezért örülök annak, hogy az új kolozsvári magyar főkonzul prioritásként kezeli a gazdaságot, hiszen Magyarország az első helyet foglalja el Kolozsváron a külföldi befektetők közül” – mutatott rá Emil Boc. Hangsúlyozta: fontos, hogy a térségben a helyi és megyei helyhatóságok a vezetés politikai színezetétől függetlenül együttműködnek, ha beruházásokról van szó.
Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja ugyanakkor arról értekezett, nem véletlen, hogy az áprilisi országgyűlési választások után felálló új kormány megváltoztatta a külügyminisztérium nevét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elnevezés ugyanis kellő mértékben hangsúlyozza, mennyire fontos a gazdaság szerepe. Hozzáfűzte: közös érdekeket keresnek, olyan területeken is együttműködést szeretnének, ahol korábban nem volt. Kifejtette: a főkonzulátus főszerepet kíván vállalni a közös sikerek elérésében, azért a kolozsvári külképviselet terültén egy irodát különítenek el, ahol az erdélyi és magyarországi vállalkozók találkoznak.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke megdicsérte a főkonzulátust a rendezvény megszervezéséért, ugyanakkor az Emil Boc által mondottakra reagálva kifejtette: valóban lényeges, hogy jelenleg béke van a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat között. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: jelenleg a magyar–román gazdasági kapcsolatok meglehetősen egyirányúak, ugyanis miközben jelentős Magyarország romániai exportja, addig romániai cégek alig vannak jelen a magyar piacon. Vákár szerint ezen az arányon kellene Romániának kiegyenlítettebb kereskedelmi mérlegre törekedenie.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: a fórum programjának összeállításakor figyelembe vették a 2014. július 14–15-én megtartott magyar – román gazdasági vegyes bizottság ülésén elhangzottakat. Emlékeztetett: Magyarországnak Románia a második legnagyobb exportpiaca. A vegyes kamara ügyvezetője kifejtette: azt szeretnék, hogy a fórum a kis- és középvállalkozások tájékoztatása mellett a gazdaságélénkítő programokat is ismertetnék.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!