
Közös érdekek kereséséről, gazdasági együttműködésről, finanszírozási lehetőségekről, valamint a mindehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról szól az idén harmadik alkalommal megszervezett magyar–román üzleti fórum – hangozott el többek között hétfőn Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán megtartott rendezvény megnyitóján.
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
A magyar főkonzulátus, a városháza, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kolozs megyei közgyűlés és a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának közös rendezvényén Dumitru Matiş dékán házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, s gratulált a kar magyar tagozatának, amiért sikerült idén elindítania a gazdasági informatika szakot.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere eközben arról értekezett, hogy a városi önkormányzat azért ragaszkodik az üzleti fórum rendszeres megtartásához, mert valamennyi befektető fontos számára, amíg az munkahelyet teremt, és tart fenn a kincses városban. Az elöljáró elismerte, nem minden működik úgy, ahogy kellene. Mint részletezte, elsősorban a törvényességi problémákra gondolt, ugyanis gyakran zavaros egye-egy beruházásra alkalmas terület tulajdonjogi helyzete. Ehhez párosulnak a bürokratikus eljárásokból származó gondok.
„Ezért örülök annak, hogy az új kolozsvári magyar főkonzul prioritásként kezeli a gazdaságot, hiszen Magyarország az első helyet foglalja el Kolozsváron a külföldi befektetők közül” – mutatott rá Emil Boc. Hangsúlyozta: fontos, hogy a térségben a helyi és megyei helyhatóságok a vezetés politikai színezetétől függetlenül együttműködnek, ha beruházásokról van szó.
Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja ugyanakkor arról értekezett, nem véletlen, hogy az áprilisi országgyűlési választások után felálló új kormány megváltoztatta a külügyminisztérium nevét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elnevezés ugyanis kellő mértékben hangsúlyozza, mennyire fontos a gazdaság szerepe. Hozzáfűzte: közös érdekeket keresnek, olyan területeken is együttműködést szeretnének, ahol korábban nem volt. Kifejtette: a főkonzulátus főszerepet kíván vállalni a közös sikerek elérésében, azért a kolozsvári külképviselet terültén egy irodát különítenek el, ahol az erdélyi és magyarországi vállalkozók találkoznak.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke megdicsérte a főkonzulátust a rendezvény megszervezéséért, ugyanakkor az Emil Boc által mondottakra reagálva kifejtette: valóban lényeges, hogy jelenleg béke van a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat között. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: jelenleg a magyar–román gazdasági kapcsolatok meglehetősen egyirányúak, ugyanis miközben jelentős Magyarország romániai exportja, addig romániai cégek alig vannak jelen a magyar piacon. Vákár szerint ezen az arányon kellene Romániának kiegyenlítettebb kereskedelmi mérlegre törekedenie.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: a fórum programjának összeállításakor figyelembe vették a 2014. július 14–15-én megtartott magyar – román gazdasági vegyes bizottság ülésén elhangzottakat. Emlékeztetett: Magyarországnak Románia a második legnagyobb exportpiaca. A vegyes kamara ügyvezetője kifejtette: azt szeretnék, hogy a fórum a kis- és középvállalkozások tájékoztatása mellett a gazdaságélénkítő programokat is ismertetnék.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!