Közös érdekek kereséséről, gazdasági együttműködésről, finanszírozási lehetőségekről, valamint a mindehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról szól az idén harmadik alkalommal megszervezett magyar–román üzleti fórum – hangozott el többek között hétfőn Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán megtartott rendezvény megnyitóján.
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
A magyar főkonzulátus, a városháza, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kolozs megyei közgyűlés és a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának közös rendezvényén Dumitru Matiş dékán házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, s gratulált a kar magyar tagozatának, amiért sikerült idén elindítania a gazdasági informatika szakot.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere eközben arról értekezett, hogy a városi önkormányzat azért ragaszkodik az üzleti fórum rendszeres megtartásához, mert valamennyi befektető fontos számára, amíg az munkahelyet teremt, és tart fenn a kincses városban. Az elöljáró elismerte, nem minden működik úgy, ahogy kellene. Mint részletezte, elsősorban a törvényességi problémákra gondolt, ugyanis gyakran zavaros egye-egy beruházásra alkalmas terület tulajdonjogi helyzete. Ehhez párosulnak a bürokratikus eljárásokból származó gondok.
„Ezért örülök annak, hogy az új kolozsvári magyar főkonzul prioritásként kezeli a gazdaságot, hiszen Magyarország az első helyet foglalja el Kolozsváron a külföldi befektetők közül” – mutatott rá Emil Boc. Hangsúlyozta: fontos, hogy a térségben a helyi és megyei helyhatóságok a vezetés politikai színezetétől függetlenül együttműködnek, ha beruházásokról van szó.
Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja ugyanakkor arról értekezett, nem véletlen, hogy az áprilisi országgyűlési választások után felálló új kormány megváltoztatta a külügyminisztérium nevét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elnevezés ugyanis kellő mértékben hangsúlyozza, mennyire fontos a gazdaság szerepe. Hozzáfűzte: közös érdekeket keresnek, olyan területeken is együttműködést szeretnének, ahol korábban nem volt. Kifejtette: a főkonzulátus főszerepet kíván vállalni a közös sikerek elérésében, azért a kolozsvári külképviselet terültén egy irodát különítenek el, ahol az erdélyi és magyarországi vállalkozók találkoznak.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke megdicsérte a főkonzulátust a rendezvény megszervezéséért, ugyanakkor az Emil Boc által mondottakra reagálva kifejtette: valóban lényeges, hogy jelenleg béke van a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat között. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: jelenleg a magyar–román gazdasági kapcsolatok meglehetősen egyirányúak, ugyanis miközben jelentős Magyarország romániai exportja, addig romániai cégek alig vannak jelen a magyar piacon. Vákár szerint ezen az arányon kellene Romániának kiegyenlítettebb kereskedelmi mérlegre törekedenie.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: a fórum programjának összeállításakor figyelembe vették a 2014. július 14–15-én megtartott magyar – román gazdasági vegyes bizottság ülésén elhangzottakat. Emlékeztetett: Magyarországnak Románia a második legnagyobb exportpiaca. A vegyes kamara ügyvezetője kifejtette: azt szeretnék, hogy a fórum a kis- és középvállalkozások tájékoztatása mellett a gazdaságélénkítő programokat is ismertetnék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!