Közös érdekek kereséséről, gazdasági együttműködésről, finanszírozási lehetőségekről, valamint a mindehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról szól az idén harmadik alkalommal megszervezett magyar–román üzleti fórum – hangozott el többek között hétfőn Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán megtartott rendezvény megnyitóján.
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
A magyar főkonzulátus, a városháza, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kolozs megyei közgyűlés és a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának közös rendezvényén Dumitru Matiş dékán házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, s gratulált a kar magyar tagozatának, amiért sikerült idén elindítania a gazdasági informatika szakot.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere eközben arról értekezett, hogy a városi önkormányzat azért ragaszkodik az üzleti fórum rendszeres megtartásához, mert valamennyi befektető fontos számára, amíg az munkahelyet teremt, és tart fenn a kincses városban. Az elöljáró elismerte, nem minden működik úgy, ahogy kellene. Mint részletezte, elsősorban a törvényességi problémákra gondolt, ugyanis gyakran zavaros egye-egy beruházásra alkalmas terület tulajdonjogi helyzete. Ehhez párosulnak a bürokratikus eljárásokból származó gondok.
„Ezért örülök annak, hogy az új kolozsvári magyar főkonzul prioritásként kezeli a gazdaságot, hiszen Magyarország az első helyet foglalja el Kolozsváron a külföldi befektetők közül” – mutatott rá Emil Boc. Hangsúlyozta: fontos, hogy a térségben a helyi és megyei helyhatóságok a vezetés politikai színezetétől függetlenül együttműködnek, ha beruházásokról van szó.
Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja ugyanakkor arról értekezett, nem véletlen, hogy az áprilisi országgyűlési választások után felálló új kormány megváltoztatta a külügyminisztérium nevét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elnevezés ugyanis kellő mértékben hangsúlyozza, mennyire fontos a gazdaság szerepe. Hozzáfűzte: közös érdekeket keresnek, olyan területeken is együttműködést szeretnének, ahol korábban nem volt. Kifejtette: a főkonzulátus főszerepet kíván vállalni a közös sikerek elérésében, azért a kolozsvári külképviselet terültén egy irodát különítenek el, ahol az erdélyi és magyarországi vállalkozók találkoznak.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke megdicsérte a főkonzulátust a rendezvény megszervezéséért, ugyanakkor az Emil Boc által mondottakra reagálva kifejtette: valóban lényeges, hogy jelenleg béke van a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat között. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: jelenleg a magyar–román gazdasági kapcsolatok meglehetősen egyirányúak, ugyanis miközben jelentős Magyarország romániai exportja, addig romániai cégek alig vannak jelen a magyar piacon. Vákár szerint ezen az arányon kellene Romániának kiegyenlítettebb kereskedelmi mérlegre törekedenie.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: a fórum programjának összeállításakor figyelembe vették a 2014. július 14–15-én megtartott magyar – román gazdasági vegyes bizottság ülésén elhangzottakat. Emlékeztetett: Magyarországnak Románia a második legnagyobb exportpiaca. A vegyes kamara ügyvezetője kifejtette: azt szeretnék, hogy a fórum a kis- és középvállalkozások tájékoztatása mellett a gazdaságélénkítő programokat is ismertetnék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!