
Közös érdekek kereséséről, gazdasági együttműködésről, finanszírozási lehetőségekről, valamint a mindehhez szükséges infrastruktúra kialakításáról szól az idén harmadik alkalommal megszervezett magyar–román üzleti fórum – hangozott el többek között hétfőn Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán megtartott rendezvény megnyitóján.
2014. november 24., 20:572014. november 24., 20:57
A magyar főkonzulátus, a városháza, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kolozs megyei közgyűlés és a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának közös rendezvényén Dumitru Matiş dékán házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, s gratulált a kar magyar tagozatának, amiért sikerült idén elindítania a gazdasági informatika szakot.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere eközben arról értekezett, hogy a városi önkormányzat azért ragaszkodik az üzleti fórum rendszeres megtartásához, mert valamennyi befektető fontos számára, amíg az munkahelyet teremt, és tart fenn a kincses városban. Az elöljáró elismerte, nem minden működik úgy, ahogy kellene. Mint részletezte, elsősorban a törvényességi problémákra gondolt, ugyanis gyakran zavaros egye-egy beruházásra alkalmas terület tulajdonjogi helyzete. Ehhez párosulnak a bürokratikus eljárásokból származó gondok.
„Ezért örülök annak, hogy az új kolozsvári magyar főkonzul prioritásként kezeli a gazdaságot, hiszen Magyarország az első helyet foglalja el Kolozsváron a külföldi befektetők közül” – mutatott rá Emil Boc. Hangsúlyozta: fontos, hogy a térségben a helyi és megyei helyhatóságok a vezetés politikai színezetétől függetlenül együttműködnek, ha beruházásokról van szó.
Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezető konzulja ugyanakkor arról értekezett, nem véletlen, hogy az áprilisi országgyűlési választások után felálló új kormány megváltoztatta a külügyminisztérium nevét, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elnevezés ugyanis kellő mértékben hangsúlyozza, mennyire fontos a gazdaság szerepe. Hozzáfűzte: közös érdekeket keresnek, olyan területeken is együttműködést szeretnének, ahol korábban nem volt. Kifejtette: a főkonzulátus főszerepet kíván vállalni a közös sikerek elérésében, azért a kolozsvári külképviselet terültén egy irodát különítenek el, ahol az erdélyi és magyarországi vállalkozók találkoznak.
Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés ügyvivő elnöke megdicsérte a főkonzulátust a rendezvény megszervezéséért, ugyanakkor az Emil Boc által mondottakra reagálva kifejtette: valóban lényeges, hogy jelenleg béke van a Kolozs Megyei Tanács és a kolozsvári önkormányzat között. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: jelenleg a magyar–román gazdasági kapcsolatok meglehetősen egyirányúak, ugyanis miközben jelentős Magyarország romániai exportja, addig romániai cégek alig vannak jelen a magyar piacon. Vákár szerint ezen az arányon kellene Romániának kiegyenlítettebb kereskedelmi mérlegre törekedenie.
Csigi Levente, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: a fórum programjának összeállításakor figyelembe vették a 2014. július 14–15-én megtartott magyar – román gazdasági vegyes bizottság ülésén elhangzottakat. Emlékeztetett: Magyarországnak Románia a második legnagyobb exportpiaca. A vegyes kamara ügyvezetője kifejtette: azt szeretnék, hogy a fórum a kis- és középvállalkozások tájékoztatása mellett a gazdaságélénkítő programokat is ismertetnék.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!