Fotó: Boda Gergely
Fekete- és szürkemunka alatt azon foglalkoztatási formák értendõk, amelyek során a felek megpróbálnak valamilyen módon kibújni a munkatörvénykönyv hatálya alól. Ezt Romániában többféleképpen is ûzik: a mezõgazdaságban a be nem jelentett napszámosok alkalmazásával, oly módon, hogy az alkalmazottak nem vallják be teljes jövedelmüket, a munkaadók azáltal, hogy nem jelentik be alkalmazottaikat, vagy egyszerûen nem kötnek velük munkaszerzõdést, illetve adó- és tb-járulék-csalással. Bevett gyakorlat ugyanakkor az, hogy a munkaadó – még ha be is jelenti alkalmazottját – a valósnál kisebb jövedelemrõl tájékoztatja az adóhivatalt, és nem ismeretlen a kényszervállalkozás sem – azaz amikor a munkavállaló ténylegesen alkalmazottként tevékenykedik, ám a munkáltató arra kényszeríti, hogy egyéni vállalkozóként kössön vele szerzõdést.
Johannes Jütting, a DEV elemzõje szerint a Romániában mért arány hasonlatos a mexikóihoz vagy a törökországihoz, ugyanakkor kedvezõbb helyezést jelent a Kínáénál, ahol a szürkemunka aránya meghaladja az 50 százalékot, és toronymagasan India fölé helyezi, a szubkontinensen ugyanis az arány a 90 százalékot is eléri.
Az OECD munkatársa szerint ez a jelenség rendkívül súlyos problémát jelent. Rámutatott: a gazdasági növekedés önmagában nem képes megoldani a szürkemunka okozta gondokat. Ezek közül azt emelte ki, hogy jelentõs mértékben csökkennek az állami bevételek, aminek következtében kevesebb pénz jut az infrastruktúra fejlesztésére és a közszolgáltatások biztosítására, ráadásul a munkavállalók jelentõs hányadát taszítja kiszolgáltatott helyzetbe.
A mostani jelentésben bemutatott arány Romániát Európa középmezõnyébe sorolja, ami azt jelenti, hogy kedvezõbb helyzetben van, mint Ukrajna, Oroszország vagy Grúzia, ám rosszabban, mint Szlovákia, Csehország vagy Szlovénia – közölte Theodora Xenojani, az OECD közgazdásza.
A nemrégiben közzétett Eurobarométer adatai szerint Románia az elsõ helyen áll az Európai Unióban a borítékban „kifizetett” bérek tekintetében, a megkérdezett román állampolgárok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy fizetését vagy annak egy részét zsebbe kapja, anélkül, hogy az adóhatóság vagy a társadalombiztosítás felé kifizetnék utána a kötelezõ járulékot.
Bulgáriában ez az arány csupán 14 százalék, Lengyelországban a válaszadók 11, Magyarországon 8, Olaszországban pedig 7 százaléka mondta azt, hogy munkahelyén ezt a gyakorlatot alkalmazzák. Az Európai Unió átlaga 5 százalék.
A jelentés rámutat: a fekete- és szürkemunka még mindig meghatározó jelleggel bír a romániai munkaerõpiacon, és még a kommunista idõszakból maradt fenn, amikor virágzott a háztáji mezõgazdasági tevékenység és a be nem jelentett bérezések intézménye.
A tanulmány két nagy csoportot jelöl meg: azokét, akik azért dolgoznak feketén, mert nincs más lehetõségük – ebbe többnyire szegény, képzetlen, középkorú, a munkaerõpiacon igen kevés eséllyel induló személyek tartoznak –, valamint azokét, akik szándékosan vállalnak ilyen módon munkát, hogy kijátsszák az adó, illetve a társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kötelezettséget.
Az okokat három kategóriába sorolták. A társadalmi-gazdasági okok között a nyilvántartott munkahelyek hiányát, egyes gazdasági ágazatok átstrukturálását, a munkanélküliséget, a szegénységet, az egyenlõtlenségeket, az intézményi okok között az adó- és a társadalombiztosítási rendszer helyzetét, a bürokráciát, a közszolgáltatások minõségét, a társadalmi okok között pedig az államba és intézményeibe vetett bizalom hiányát említik meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, többek között az adók alacsonyan tartását, a közigazgatási eljárások egyszerûsítését, a társadalom- és egészségbiztosítási juttatások hozzájárulás-arányos biztosítását, képzési programokat, a bürokrácia és a korrupció csökkentését és a közszolgáltatások minõségének javítását javasolja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok