Behajtanák. Több éve be nem fizetett egészségügyi biztosítás miatt küldött ki értesítést az ANAF
Az elmúlt évek pénzügyi és gazdaságpolitikáját jellemző kapkodás érhető tetten abban is, hogy a közelmúltban több ezer román állampolgár kapott értesítést arról, hogy az elmúlt öt évből felhalmozott tartozása van az Országos Adóhatóság (ANAF) felé. A szakember szerint a követelés törvényes, a nagy sietség pedig a tartozás elévülésének közelségével magyarázható.
2019. április 25., 08:592019. április 25., 08:59
2019. április 25., 09:052019. április 25., 09:05
Az elmúlt napokban román állampolgárok ezrei kaptak értesítést arról, hogy miközben nekik erről legtöbb esetben sejtésük sem volt, kisebb-nagyobb adósságokat halmoztak fel az állam felé. Az Országos Adóhatóság (ANAF) által indított hadjárat „áldozatai” ezúttal magánszemélyek, akik az elmúlt években valamikor elmulasztották befizetni az egészségbiztosítási hozzájárulást a megkeresett pénzösszegeik után.
megint mások váltig állítják, hogy az említett évben egyetlen lejnyi bevételük sem volt Romániában, mivel külföldön dolgoztak, ott fizettek egészségügyi és társadalombiztosítást.
Az adóhatóság által követelt összeg különben nagyon sok esetben egyforma, 348 lej, ennyit kellett volna 4–5 évvel ezelőtt fizetnie annak, aki nem rendelkezett fizetéssel, ám voltak bevételei – ezekre az esetekre ugyanis a törvény előírja, hogy a minimálbér után fizetendő összeget kell lepengetni az államkasszába. Annak is ennyit kellett tehát fizetni, aki megkereste a minimálbért, és annak is, akinek nem volt más jövedelme, de a bankszámláján elhelyezett pénzösszeg után kapott 12 lejnyi kamatot.
„Teljesen törvényes, hogy az Országos Adóhatóság értesíti az adófizetőket a többéves társadalombiztosítási és egészségbiztosítási tartozások befizetésének kötelezettségéről” – jelentette ki szerdá a Krónika megkeresésére egy neve elhallgatását kérő adóellenőr. Mint emlékeztetett,
Csak az mentesül, aki nem valósított meg semmilyen jövedelmet, viszont például ha már a banki betét után pár lejes kamat folyt be a számlájára, fizetnie kell a járulékot. Így történhet meg, hogy több ezren arra ébredtek, hogy többéves tartozásokat próbál behajtani rajtuk az adóhivatal. Olyan visszás helyzetek alakultak ki, hogy azokat is felszólították, akik korábban kértek, és kaptak is bizonylatot a hatóságtól, hogy nincs tartozásuk az állam felé. A tartozás tehát, amiről értesítik az adófizetőket, törvényes, viszont azt jogosan nehezményezik, hogy ezt többéves késéssel tudatják velük. Az elmúlt időszakban 2013-as, 2014-es és 2015-ös adósságokról küldenek ki felszólítást. A hatóság sok esetben utolsó pillanatban lépett, hiszen a törvény értelmében ezek az adósságok öt év után elévülnek.
A késlekedésre van ugyan magyarázat, ám ez az érintett adósok számára nem jelent vigaszt. Az történt, hogy 2011 decemberében jelent meg a 2011/125-ös sürgősségi kormányrendelet, ami 2012-től lépett életbe, és eszerint az adóhatósághoz kell befizetni az egészségbiztosítási járulékot is. Egy évvel később kezdték átvenni az adatbázist az egészségbiztosítási pénztártól. Három évre ezt a különböző kormányváltások miatt felfüggesztették, így tulajdonképpen csak két évvel ezelőtt kezdték ellenőrizni a befizetéseket. Az értesítéseket tehát nem tévedésből küldözgetik, hanem a hátterében a szervezetlenség áll. Jogászok szerint nincs értelme ezeket a tartozásokat bíróságon megfellebbezni, mert a számítás törvényes, tehát valószínű, hogy a bíróság a pénzügynek ad igazat. Hiába tűnik visszásnak, hogy 12 lejes bevétel után 348 lej illetéket követel a pénzügyi hatóság, valójában csak az érvényes jogszabályt alkalmazza, szögezte le a neve elhallgatását kérő adóellenőr. Az adóhatóság különben április folyamán az ország több városában szervez az adófizetők számára eligazító találkozókat, ezek időpontja a hivatalos honlapjukon megtalálható. Ugyanakkor valószínűleg kevesen tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert általában 10 és 13 óra között zajlanak, amikor az adófizetők dolgoznak.
Adóügyi amnesztia – csak cégeknek
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szociálliberális kormány már április folyamán meghirdeti az adóügyi amnesztiát, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter legfrissebb bejelentése szerint májusra készül el a rég beharagozott intézkedéscsomag – ez viszont az eddig elejtett félmondatok alapján csak az állami és magáncégekre vonatkozik majd, magánszemélyekre nem. A pénzügyi tárca vezetője épp a napokban beszélt újfent a tervezett amnesztiáról, aminek meglátása szerint a fő célja az, hogy megmentse a csődtől az államkassza felé óriási adósságokat felhalmozó, állami tulajdonban levő vállalatokat. De közlése szerint a magáncégekre vonatkozó passzusok is bekerülhetnek majd az intézkedéscsomagba. Az amnesztia lényege pedig az lenne, hogy eltörölik a késedelmi kamatokat és más büntetéseket, az államkassza felé felhalmozott tartozás összegét pedig egy meghatározott ütemben kellene befizetni. A törlesztőrészletek összegét úgy állapítanák meg, hogy annak befizetése ne hasson negatívan a vállalat gazdasági fejlődésére.
Hatékonyabb begyűjtéssel a tátongó hiány ellen
Felpörgetett adóbegyűjtéssel akarja a kormány betömni az állami költségvetésen tátongó lyukakat – legalábbis ezt állítja szerdai Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyekben rendszeresen megszólaló szenátora. Az ellenzéki politikus most azt állítja, biztos információi vannak, amelyek szerint az Országos Adóhatóság (ANAF) felszólította a regionális igazgatóságokat, a nagy adófizetőkkel foglalkozó igazgatóságot, a kényszer-végrehajtósági igazgatóságot egyaránt, hogy intézkedéstervet dolgozzanak ki annak érdekében, hogy tartani tudják az elvárt begyűjtési szintet, és az sem baj, ha sikerült azt túlszárnyalniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás