Behajtanák. Több éve be nem fizetett egészségügyi biztosítás miatt küldött ki értesítést az ANAF
Az elmúlt évek pénzügyi és gazdaságpolitikáját jellemző kapkodás érhető tetten abban is, hogy a közelmúltban több ezer román állampolgár kapott értesítést arról, hogy az elmúlt öt évből felhalmozott tartozása van az Országos Adóhatóság (ANAF) felé. A szakember szerint a követelés törvényes, a nagy sietség pedig a tartozás elévülésének közelségével magyarázható.
2019. április 25., 08:592019. április 25., 08:59
2019. április 25., 09:052019. április 25., 09:05
Az elmúlt napokban román állampolgárok ezrei kaptak értesítést arról, hogy miközben nekik erről legtöbb esetben sejtésük sem volt, kisebb-nagyobb adósságokat halmoztak fel az állam felé. Az Országos Adóhatóság (ANAF) által indított hadjárat „áldozatai” ezúttal magánszemélyek, akik az elmúlt években valamikor elmulasztották befizetni az egészségbiztosítási hozzájárulást a megkeresett pénzösszegeik után.
megint mások váltig állítják, hogy az említett évben egyetlen lejnyi bevételük sem volt Romániában, mivel külföldön dolgoztak, ott fizettek egészségügyi és társadalombiztosítást.
Az adóhatóság által követelt összeg különben nagyon sok esetben egyforma, 348 lej, ennyit kellett volna 4–5 évvel ezelőtt fizetnie annak, aki nem rendelkezett fizetéssel, ám voltak bevételei – ezekre az esetekre ugyanis a törvény előírja, hogy a minimálbér után fizetendő összeget kell lepengetni az államkasszába. Annak is ennyit kellett tehát fizetni, aki megkereste a minimálbért, és annak is, akinek nem volt más jövedelme, de a bankszámláján elhelyezett pénzösszeg után kapott 12 lejnyi kamatot.
„Teljesen törvényes, hogy az Országos Adóhatóság értesíti az adófizetőket a többéves társadalombiztosítási és egészségbiztosítási tartozások befizetésének kötelezettségéről” – jelentette ki szerdá a Krónika megkeresésére egy neve elhallgatását kérő adóellenőr. Mint emlékeztetett,
Csak az mentesül, aki nem valósított meg semmilyen jövedelmet, viszont például ha már a banki betét után pár lejes kamat folyt be a számlájára, fizetnie kell a járulékot. Így történhet meg, hogy több ezren arra ébredtek, hogy többéves tartozásokat próbál behajtani rajtuk az adóhivatal. Olyan visszás helyzetek alakultak ki, hogy azokat is felszólították, akik korábban kértek, és kaptak is bizonylatot a hatóságtól, hogy nincs tartozásuk az állam felé. A tartozás tehát, amiről értesítik az adófizetőket, törvényes, viszont azt jogosan nehezményezik, hogy ezt többéves késéssel tudatják velük. Az elmúlt időszakban 2013-as, 2014-es és 2015-ös adósságokról küldenek ki felszólítást. A hatóság sok esetben utolsó pillanatban lépett, hiszen a törvény értelmében ezek az adósságok öt év után elévülnek.
A késlekedésre van ugyan magyarázat, ám ez az érintett adósok számára nem jelent vigaszt. Az történt, hogy 2011 decemberében jelent meg a 2011/125-ös sürgősségi kormányrendelet, ami 2012-től lépett életbe, és eszerint az adóhatósághoz kell befizetni az egészségbiztosítási járulékot is. Egy évvel később kezdték átvenni az adatbázist az egészségbiztosítási pénztártól. Három évre ezt a különböző kormányváltások miatt felfüggesztették, így tulajdonképpen csak két évvel ezelőtt kezdték ellenőrizni a befizetéseket. Az értesítéseket tehát nem tévedésből küldözgetik, hanem a hátterében a szervezetlenség áll. Jogászok szerint nincs értelme ezeket a tartozásokat bíróságon megfellebbezni, mert a számítás törvényes, tehát valószínű, hogy a bíróság a pénzügynek ad igazat. Hiába tűnik visszásnak, hogy 12 lejes bevétel után 348 lej illetéket követel a pénzügyi hatóság, valójában csak az érvényes jogszabályt alkalmazza, szögezte le a neve elhallgatását kérő adóellenőr. Az adóhatóság különben április folyamán az ország több városában szervez az adófizetők számára eligazító találkozókat, ezek időpontja a hivatalos honlapjukon megtalálható. Ugyanakkor valószínűleg kevesen tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert általában 10 és 13 óra között zajlanak, amikor az adófizetők dolgoznak.
Adóügyi amnesztia – csak cégeknek
Bár korábban úgy tűnt, hogy a szociálliberális kormány már április folyamán meghirdeti az adóügyi amnesztiát, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter legfrissebb bejelentése szerint májusra készül el a rég beharagozott intézkedéscsomag – ez viszont az eddig elejtett félmondatok alapján csak az állami és magáncégekre vonatkozik majd, magánszemélyekre nem. A pénzügyi tárca vezetője épp a napokban beszélt újfent a tervezett amnesztiáról, aminek meglátása szerint a fő célja az, hogy megmentse a csődtől az államkassza felé óriási adósságokat felhalmozó, állami tulajdonban levő vállalatokat. De közlése szerint a magáncégekre vonatkozó passzusok is bekerülhetnek majd az intézkedéscsomagba. Az amnesztia lényege pedig az lenne, hogy eltörölik a késedelmi kamatokat és más büntetéseket, az államkassza felé felhalmozott tartozás összegét pedig egy meghatározott ütemben kellene befizetni. A törlesztőrészletek összegét úgy állapítanák meg, hogy annak befizetése ne hasson negatívan a vállalat gazdasági fejlődésére.
Hatékonyabb begyűjtéssel a tátongó hiány ellen
Felpörgetett adóbegyűjtéssel akarja a kormány betömni az állami költségvetésen tátongó lyukakat – legalábbis ezt állítja szerdai Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyekben rendszeresen megszólaló szenátora. Az ellenzéki politikus most azt állítja, biztos információi vannak, amelyek szerint az Országos Adóhatóság (ANAF) felszólította a regionális igazgatóságokat, a nagy adófizetőkkel foglalkozó igazgatóságot, a kényszer-végrehajtósági igazgatóságot egyaránt, hogy intézkedéstervet dolgozzanak ki annak érdekében, hogy tartani tudják az elvárt begyűjtési szintet, és az sem baj, ha sikerült azt túlszárnyalniuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás