
Magánnyugdíj
Fotó: Haáz Vince
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Az RMDSZ szerint az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével, ezért a szövetség törvényhozói nem vettek részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó előterjesztés parlamenti szavazásán.
2025. október 15., 17:232025. október 15., 17:23
2025. október 15., 17:282025. október 15., 17:28
Az alsóházban megszavazott jogszabályjavaslat lényege, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók csak a magánnyugdíj-megtakarításuk 30 százalékát vehetik fel egy összegben, a többit nyolc év alatt kapják meg havi részletekben. A korlátozás nem vonatkozik a daganatos betegekre, akik kérésre egy összegben felvehetik a megtakarításukat. A jelenlegi jogszabályok szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben lehet felvenni Romániában, vagy a jogosult döntése szerint a nyugdíjalap legfeljebb öt év alatt, havi részletekben fizeti ki a megtakarítást.
A tervezet szerint a megtakarítások kifizetésére létrejönnek a magánnyugdíj-kifizető alapok, amelyeket az úgynevezett magánnyugdíj-szolgáltatók kezelnek. Magánnyugdíj-szolgáltatók lehetnek a meglévő magánnyugdíjpénztár-kezelők, életbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok, befektetési alapkezelők vagy a törvény szerint kifejezetten erre a célra létrehozott új társaságok.
A jogszabályjavaslat szerint a magánnyugdíj-kifizető alapoknak két formája lehet: az egyéni számlák alapján működő, ütemezett kifizetést lebonyolító pénztárak, amelyek korlátozott ideig utalnak nyugdíjat, valamint az életjáradékot kifizető pénztárak. Az életjáradék élethosszig tartó kifizetést jelent, függetlenül a nyugdíjas élettartamától. A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után egy évvel lép érvénybe.

Bírálta csütörtökön a Facebook-oldalán a magánnyugdíj-kifizetéseket szabályozó törvénytervezetet Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter.
Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (APAPR) elnöke korábban elmagyarázta: az életjáradék esetében a hosszú élettartam kockázatát a kifizető viseli. „Ha a nyugdíjas nagyon sokáig él, több pénzt vehet fel, mint amennyit befizetett, mivel az élethosszig tartó nyugdíj garantált” – magyarázta. Hozzátette: a nyugdíjas is kockáztat, mert ha kevesebbet él, akkor előfordulhat, hogy a megtakarításánál kisebb összeget kap vissza, és a kifizetetlen rész ebben az esetben nem öröklődik.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője közölte, azt javasolták, a befizetők a nyugdíjkorhatár elérésekor szabadon dönthessenek arról, hogy egy összegben veszik fel a teljes megtakarításukat vagy havi részletekben; ezt azonban már a szakbizottság elutasította. „Ugyanígy azt a módosításunkat is visszautasították, amely szerint az onkológiai betegek mellett kivételt kellene képezzenek azok is, akik az országos egészségügyi programban részesülnek, illetve hogy a teljes összeg felhasználható legyen, ha egy beteg családtag gyógykezeléséhez lenne rá szükség” – ismertette a Maros megyei politikus. Hozzátette: az RMDSZ ezért nem vett részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet parlamenti szavazásán.
Csép Éva Andrea felhívta a figyelmet, hogy Románia az uniós átlaghoz képest ismét sereghajtó: a nyugdíjazás után várható átlagélettartam tekintetében utolsó előtti helyen szerepel. „A romániai nyugdíjasok tehát európai társaikhoz képest sokkal kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket. A megtakarítási kultúra és a pénzügyi nevelés hiánya miatt a lakosság többsége nem rendelkezik hosszú távú megtakarítási stratégiával. A magánnyugdíj-megtakarítás lényegében egy időskori megtakarítás, ezért kiemelten fontos lenne, hogy a jogszabály a megtakarítók védelme mellett nagyobb rugalmasságot és választási szabadságot is biztosítson számukra” – vélekedett az RMDSZ parlamenti képviselője.

Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
szóljon hozzá!