
Nincs gond. A magánnyugdíjpénztárak szövetségének elnöke szerint nem kell tartani attól, hogy probléma lesz a kifizetésekkel
Fotó: Orbán Orsolya
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
2025. augusztus 11., 17:552025. augusztus 11., 17:55
„Az embereket segíteni kell abban, hogy helyes döntéseket hozzanak a helytálló és teljes körű információk alapján. A mai helyzetben, amikor sajnos a közölt információk minősége nem túl jó, az a kockázat áll fenn, hogy az emberek rossz döntéseket hoznak. És mondok egy példát:
Tehát ez a tétje annak, hogy helyes információkat nyújtsunk az embereknek” – magyarázta Radu Crăciun.

Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Rámutatott: az embereket „segíteni kell abban, hogy tájékozottságon alapuló és helyes döntéseket hozzanak”. „Két dolgot szeretnék tisztázni. Az első pontosítás a következő: ez a törvény semleges hatással van a magánnyugdíjrendszerre. Más szavakkal, ez a törvény vagy a jelenlegi nyugdíjfizetési rendszer nem jelent különbséget a nyugdíjalapokra gyakorolt hatás szempontjából.
– mondta Crăciun. Hozzátette, hogy a magánnyugdíjpénztárak „nem fogják több ideig használni ezeket a pénzeket”, „egyszerűen” azért, mert azok a magánnyugdíjpénztárakból, ahogy ma is, a kifizetési alapokba kerülnek.
„Tehát azok már nem a magánnyugdíjpénztárakban lesznek, hanem a kifizetési alapokba kerülnek. Tehát nincs semmilyen különbség, semmilyen indok az alapkezelők számára, hogy az egyik vagy a másik változatot támogassák (...). Ezzel kapcsolatban szeretnék még egy pontosítást tenni.
A nyugdíjalapok nagyon likvidek és gond nélkül képesek megbirkózni a kifizetésekkel, beleértve a jövőbeni kifizetési csúcsokat is” – mondta Radu Crăciun.
Mint arról beszámoltunk, a kormány azt tervezi, hogy korlátozza a magánnyugdíj-alapokból felvehető összegek mértékét.

Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket.
Indoklásként azt hozták fel, hogy 2030-tól kezdenek nyugdíjba vonulni az egyik legnépesebb – úgynevezett dekrétum – generáció tagjai, így ha mindenki egyszerre akarná kivenni a pénzét, az leterhelné a rendszert. A magánnyugdíj-alapok vagyona júniusban 170,8 milliárd lej volt.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Legalább öt százalékkal nőhet 2027-ben a villanyszámla értéke – jelentette ki Sorin Elisei, az energiaügyi minisztérium főtitkára.
A munkavállalók 83 százaléka úgy véli, hogy az étkezési utalványok nélkül csökkenne a vásárlóereje, miközben 65 százalékuk a háztartás teljes költségvetésének több mint 30 százalékát élelmiszerre fordítja – derül ki az egy felmérésből.
szóljon hozzá!