Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió (EU) országaiban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt kisebb 2020-ban, mint a férfiaké, a fizetéskülönbség mértéke azonban igen eltérő az egyes tagállamokban – derül ki az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
2022. március 07., 13:212022. március 07., 13:21
E szerint a nemek közötti legkisebb bérkülönbséget Luxemburgban (0,7 százalék) és Romániában (2,4 százalék) jegyezték. A legnagyobb különbség Lettországban (22,3 százalék), Észtországban (21,1 százalék), Ausztriában (18,9 százalék) és Németországban (18,3 százalék) volt kimutatható.
Az Eurostat statisztikái arra is rávilágítanak, hogy nyolc év alatt mind Európában, mind Romániában csökkent a kereseti rés, az EU-ban a 2012-es 16,4 százalékról 2020-ra 13 százalékra mérséklődött, Romániában pedig 6,9 százalékról 2,4 százalékra esett vissza.
A javaslat a fizetések átláthatóságára irányuló több intézkedést is tartalmaz, például: az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről, az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog biztosítása, valamint a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a nagyvállalatok esetében. A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyekkel a munkavállalók érvényesíthetik jogaikat, és megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A munkáltatók nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkezőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére tájékoztatást kell adniuk a bérekkel kapcsolatos anonimizált adatokról.
A Bizottság javaslatát elküldték jóváhagyásra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, majd az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy átültessék azt jogrendszerükbe – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!