Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Unió (EU) országaiban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt kisebb 2020-ban, mint a férfiaké, a fizetéskülönbség mértéke azonban igen eltérő az egyes tagállamokban – derül ki az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.
2022. március 07., 13:212022. március 07., 13:21
E szerint a nemek közötti legkisebb bérkülönbséget Luxemburgban (0,7 százalék) és Romániában (2,4 százalék) jegyezték. A legnagyobb különbség Lettországban (22,3 százalék), Észtországban (21,1 százalék), Ausztriában (18,9 százalék) és Németországban (18,3 százalék) volt kimutatható.
Az Eurostat statisztikái arra is rávilágítanak, hogy nyolc év alatt mind Európában, mind Romániában csökkent a kereseti rés, az EU-ban a 2012-es 16,4 százalékról 2020-ra 13 százalékra mérséklődött, Romániában pedig 6,9 százalékról 2,4 százalékra esett vissza.
A javaslat a fizetések átláthatóságára irányuló több intézkedést is tartalmaz, például: az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről, az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog biztosítása, valamint a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a nagyvállalatok esetében. A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyekkel a munkavállalók érvényesíthetik jogaikat, és megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A munkáltatók nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkezőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére tájékoztatást kell adniuk a bérekkel kapcsolatos anonimizált adatokról.
A Bizottság javaslatát elküldték jóváhagyásra az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, majd az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy átültessék azt jogrendszerükbe – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!