Koprodukció. A gazdaságélénkítő program kidolgozásában a kormány tagjain kívül Klaus Iohannis államfő is kivette a részét
Fotó: Presidency.ro
Marketingfogásnak, a választások előtti üres ígérgetésnek tartja a bukaresti kormány befektetési és gazdaságfellendítési tervét a Krónikának nyilatkozó szakember, aki szerint ugyan jól hangzik, hogy a lakossági fogyasztás helyett a befektetésekre alapoznák a gazdasági fellendítést, ám az nem derül ki, hogy honnan teremtik elő a szükséges forrásokat.
2020. július 01., 19:002020. július 01., 19:00
2020. július 01., 19:272020. július 01., 19:27
Újjáépítjük Romániát – ez a címe a bukaresti kormány által kidolgozott országos befektetési és gazdaságfellendítési tervnek, amelyet szerdán mutatott be hivatalosan Klaus Iohannis államfő, Ludovic Orban miniszterelnök és a kabinet tagjai. A kormány már a délelőtti órákban nyilvánosságra hozta a dokumentumot, amelynek indoklása szerint
„Ez a modell kizárólag a lakossági fogyasztásra alapozott, ezért változtatásra van szükség. Az új gazdaságfejlesztési modell a helyi tőke fejlesztésén, a román vállalatok versenyképességének növelésén, az infrastruktúra fejlesztésén, a gazdaság és közigazgatás digitális átalakításán alapul, valamint azon, hogy a gazdaságot felkészítsék az új technológiai forradalomra” – idézte az Agerpres hírügynökség a kormány tervét.
Eszerint a kormány által támogatott új gazdasági fejlesztési modell célja az európai gazdaságokkal való konvergencia elérése oly módon, hogy az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a szokásos vásárlási paritás mellett 2025-re elérje az EU–27 átlagának 87 százalékát.
A program céljai között szerepel a vállalkozások újraindításához, versenyképességének növeléséhez szükséges támogatások biztosítása, új beruházások és a vállalatok Romániába való költöztetésének bátorítása, a gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges eszközök megtalálása. A program ezenkívül szociális intézkedéseket is tartalmaz. A tervezet kitér a közlekedésügyi, energetikai, egészségügyi, oktatásügyi infrastruktúra fejlesztésére, a helyi fejlesztésekre, a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint környezetvédelmi és sportberuházásokra is.
Ludovic Orban miniszterelnök a tegnapi kormányülés elején ambiciózusnak nevezte a tervet, az ugyanis szerinte
A kormányfő felkérte egyúttal a kabinet tagjait, hogy a hétvégéig dolgozzanak ki jogszabálytervezeteket, amelyek keretet biztosítanak a programban szereplő célkitűzések megvalósításához, hogy legkésőbb egy hónapon belül minden szükséges eszköz biztosított legyen a program gyakorlatba ültetéséhez.
A dokumentumban a koronavírus-válsággal kapcsolatos rövid távú intézkedések között a kkv-k újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére, a versenyképesség növelésére, digitalizálásra és innovációra fordítható segélyek szerepelnek mintegy 2,5 milliárd euró értékben.
A kormány amúgy a gazdaságfellendítési program részeként említi azokat a munkahelymegőrző intézkedéseket – a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak visszafogadásának, illetve az ötven év feletti vagy fiatal munkanélküliek alkalmazásának ösztönzését szolgáló bértámogatást – amelyeket már június elején bevezetett.
Nagyobb sebességbe kapcsolnának. A bukaresti kormány a gazdaságélénkítő terv szerint 3000 kilométernyi vasútvonalat tervez korszerűsíteni 2027-ig
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Az országos befektetési és gazdaságfellendítési terv eközben merész ígéreteket tesz például az infrastruktúra-fejlesztésről szóló fejezetben, ami több ezer kilométernyi gyorsforgalmi út, tucatnyi korszerű regionális és megyei kórház, több száz óvoda, iskola és egyetemi kollégium megépítését helyezi kilátásba.
Mint a dokumentumból megtudhatjuk,
További 7,2 milliárd eurót szánnak a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, 5 milliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére.
Ami a közúti közlekedést illeti, a kormány célul tűzte ki, hogy a 2020–2030-as időszakban végre összeköti sztrádákkal és gyorsforgalmi utakkal Románia történelmi régióit. A dokumentum által említett tervek között szerepel többek között az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Berettyószéplak közötti szakasza, a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-sztráda vagy a Gyalu–Kolozsvár–Apahida metropoliszövezeti körgyűrű is.
mint ahogy egy helyi érdekű vasúti járat elindítását is a Magyarnádas–Kisbács–Kolozsvár–Apahida–Nemeszsuk–Bonchida-vonalon. Szó esik a kolozsvári metró megvalósításáról is a Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár útvonalon.
A beruházások finanszírozása érdekében az Orban-kabinet 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI), és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND). A külföldi befektetők romániai megtelepedésére, a zöldmezős, illetve regionális fejlesztést eredményező beruházások támogatására 1,47 milliárd eurót irányoztak elő.
A fejlesztési terv az egészségügyi beruházások terén ugyanakkor azzal számol, hogy 2021 és 2027 között megépül az első három regionális kórház Kolozsváron, Jászvásáron és Craiován. Az említett időszakban helyi befektetéseket is terveznek az egészségügyben: 17,5 milliárd lejt fordítanának 1450 vidéki egészségügyi központ létrehozására, illetve 25 megyei és 110 városi kórház megépítésére.
A Korai Nevelés Reformja program keretében 180, napközi rendszerű vagy egész hetes programú óvodát terveznek építeni. Továbbá iskolai és egyetemi kollégiumok építése is szerepel a tervek között. A kormány ugyanakkor tanszerek, ruhák és cipők vásárlására használható utalványokat tervez adni 400 ezer, szerény jövedelmű családból származó iskolásnak. Élelmiszerekből, higiéniai termékekből álló csomagokat kaphatnak majd a szegénység kockázatának kitett családok. A garantált minimális jövedelemnél kevesebb pénzből élő, 75 éven felüli személyek meleg ételre fordítható utalványokban részesülnének.
„Gyorshajtás”. Bár az elmúlt harminc évben mindössze 800 km autópálya épült, a kormány 3400 kilométernyi sztrádát ígér a következő tíz évre
Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Alig tette közzé a kormány a befektetési és gazdaságfellendítési tervét, a Szociáldemokrata Párt (PSD) rögtön plágiummal vádolta meg Orbanékat, mondván, hogy gazdaságfellendítési tervének nagy részét a PSD 2016-os választási programjából másolta.
„Ennek a tervnek a jelentős része papíron marad” – kommentálta eközben a projektet a Krónikának Erdei Dolóczki István, a parlament költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja.
„Az a liberális kormány tervez tíz évre előre, amelynek mindössze húszszázalékos támogatottsága van a parlamentben. Tehát előbb meg kellene nyerni a választásokat. A tervben szereplő százmilliárd eurós sarokszámról megjegyezném, hogy ennyit a következő húsz évben nem termel Románia” – állapította meg a honatya. Közölte ugyanakkor: jó dolog számítani az európai uniós forrásokra, felhasználni ezeket, figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a mostani költségvetési ciklus a következő hét évre szól, és nem tudni, mi lesz utána a brüsszeli hozzáállás a tagországok támogatása tekintetében.
– húzta alá a Szatmár megyei politikus.
Marketingfogásnak, a választások előtti üres ígérgetésnek tartja a kormány befektetési és gazdaságfellendítési tervét Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint megkeresésünkre kifejtette: jól hangzik ugyan, hogy a lakossági fogyasztás helyett a befektetésekre alapoznák a gazdasági fellendítést,
Hangsúlyozta: minden egészséges gazdaságot a beruházásra és nem a lakossági fogyasztásra kell alapozni, ám a célkitűzések megvalósításához elő kell teremteni a tervben szereplő összegeket. „Azt látjuk a dokumentumban, hogy a következő tíz évben 3400 kilométer autópálya építését tervezik. Rögtön felmerül a kérdés, hogy miként fog ez megvalósulni, amikor az elmúlt harminc évben mintegy 800 kilométert sikerült megépíteni. Ilyen megközelítésben a program egy vicc, hangzatos ugyan, de a kivitelezés rengeteg kérdőjelet vet fel” – fogalmazott a gazdasági szakértő, párhuzamot vonva Iohannis államfő Képzett Románia programjával, amely szintén hatalmas előrelépéseket ígért az oktatás terén, ám nem valósult meg belőle semmi kézzelfogható.
Meglátása szerint
„A kapkodás, az utolsó pillanatokban meghozott döntések jellemezték az elmúlt időszakot. Ennek a kormánynak én már egy szavát sem hiszem” – szögezte le a kamara elnöke, aki szerint az Orban-kabinet a kis léptékű, de a gazdaság újraindításához feltétlenül szükséges programokat sem volt képes sikeresen véghez vinni, ráadásul „a gazdaság rovására erőlteti a veszélyhelyzet fenntartását”.
„A kormánynak a jelenlegi helyzetet kellene hatékonyan menedzselnie, a hangzatos, hosszú távú tervekkel a választások után megalakuló új kabinetnek kell előrukkolnia, mert addig mindez csak üres kampányígérgetésnek minősül” – összegzett Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!