Koprodukció. A gazdaságélénkítő program kidolgozásában a kormány tagjain kívül Klaus Iohannis államfő is kivette a részét
Fotó: Presidency.ro
Marketingfogásnak, a választások előtti üres ígérgetésnek tartja a bukaresti kormány befektetési és gazdaságfellendítési tervét a Krónikának nyilatkozó szakember, aki szerint ugyan jól hangzik, hogy a lakossági fogyasztás helyett a befektetésekre alapoznák a gazdasági fellendítést, ám az nem derül ki, hogy honnan teremtik elő a szükséges forrásokat.
2020. július 01., 19:002020. július 01., 19:00
2020. július 01., 19:272020. július 01., 19:27
Újjáépítjük Romániát – ez a címe a bukaresti kormány által kidolgozott országos befektetési és gazdaságfellendítési tervnek, amelyet szerdán mutatott be hivatalosan Klaus Iohannis államfő, Ludovic Orban miniszterelnök és a kabinet tagjai. A kormány már a délelőtti órákban nyilvánosságra hozta a dokumentumot, amelynek indoklása szerint
„Ez a modell kizárólag a lakossági fogyasztásra alapozott, ezért változtatásra van szükség. Az új gazdaságfejlesztési modell a helyi tőke fejlesztésén, a román vállalatok versenyképességének növelésén, az infrastruktúra fejlesztésén, a gazdaság és közigazgatás digitális átalakításán alapul, valamint azon, hogy a gazdaságot felkészítsék az új technológiai forradalomra” – idézte az Agerpres hírügynökség a kormány tervét.
Eszerint a kormány által támogatott új gazdasági fejlesztési modell célja az európai gazdaságokkal való konvergencia elérése oly módon, hogy az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) a szokásos vásárlási paritás mellett 2025-re elérje az EU–27 átlagának 87 százalékát.
A program céljai között szerepel a vállalkozások újraindításához, versenyképességének növeléséhez szükséges támogatások biztosítása, új beruházások és a vállalatok Romániába való költöztetésének bátorítása, a gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges eszközök megtalálása. A program ezenkívül szociális intézkedéseket is tartalmaz. A tervezet kitér a közlekedésügyi, energetikai, egészségügyi, oktatásügyi infrastruktúra fejlesztésére, a helyi fejlesztésekre, a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint környezetvédelmi és sportberuházásokra is.
Ludovic Orban miniszterelnök a tegnapi kormányülés elején ambiciózusnak nevezte a tervet, az ugyanis szerinte
A kormányfő felkérte egyúttal a kabinet tagjait, hogy a hétvégéig dolgozzanak ki jogszabálytervezeteket, amelyek keretet biztosítanak a programban szereplő célkitűzések megvalósításához, hogy legkésőbb egy hónapon belül minden szükséges eszköz biztosított legyen a program gyakorlatba ültetéséhez.
A dokumentumban a koronavírus-válsággal kapcsolatos rövid távú intézkedések között a kkv-k újraindítását támogató programokra, beruházásokra és forgótőkére, a versenyképesség növelésére, digitalizálásra és innovációra fordítható segélyek szerepelnek mintegy 2,5 milliárd euró értékben.
A kormány amúgy a gazdaságfellendítési program részeként említi azokat a munkahelymegőrző intézkedéseket – a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak visszafogadásának, illetve az ötven év feletti vagy fiatal munkanélküliek alkalmazásának ösztönzését szolgáló bértámogatást – amelyeket már június elején bevezetett.
Nagyobb sebességbe kapcsolnának. A bukaresti kormány a gazdaságélénkítő terv szerint 3000 kilométernyi vasútvonalat tervez korszerűsíteni 2027-ig
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Az országos befektetési és gazdaságfellendítési terv eközben merész ígéreteket tesz például az infrastruktúra-fejlesztésről szóló fejezetben, ami több ezer kilométernyi gyorsforgalmi út, tucatnyi korszerű regionális és megyei kórház, több száz óvoda, iskola és egyetemi kollégium megépítését helyezi kilátásba.
Mint a dokumentumból megtudhatjuk,
További 7,2 milliárd eurót szánnak a tengeri és folyami kikötők, illetve a repülőterek fejlesztésére, 12,48 milliárdot a földgáz- és villamosenergia-hálózat bővítésére, 5 milliárd eurót mezőgazdasági beruházásokra, elsősorban öntözőrendszerek kiépítésére.
Ami a közúti közlekedést illeti, a kormány célul tűzte ki, hogy a 2020–2030-as időszakban végre összeköti sztrádákkal és gyorsforgalmi utakkal Románia történelmi régióit. A dokumentum által említett tervek között szerepel többek között az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Berettyószéplak közötti szakasza, a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-sztráda vagy a Gyalu–Kolozsvár–Apahida metropoliszövezeti körgyűrű is.
mint ahogy egy helyi érdekű vasúti járat elindítását is a Magyarnádas–Kisbács–Kolozsvár–Apahida–Nemeszsuk–Bonchida-vonalon. Szó esik a kolozsvári metró megvalósításáról is a Gyalu–Szászfenes–Kolozsvár útvonalon.
A beruházások finanszírozása érdekében az Orban-kabinet 300 millió euró induló tőkével létrehozza a Román Beruházási Alapot (FRI), és megalapítja a Nemzeti Fejlesztési Bankot (BND). A külföldi befektetők romániai megtelepedésére, a zöldmezős, illetve regionális fejlesztést eredményező beruházások támogatására 1,47 milliárd eurót irányoztak elő.
A fejlesztési terv az egészségügyi beruházások terén ugyanakkor azzal számol, hogy 2021 és 2027 között megépül az első három regionális kórház Kolozsváron, Jászvásáron és Craiován. Az említett időszakban helyi befektetéseket is terveznek az egészségügyben: 17,5 milliárd lejt fordítanának 1450 vidéki egészségügyi központ létrehozására, illetve 25 megyei és 110 városi kórház megépítésére.
A Korai Nevelés Reformja program keretében 180, napközi rendszerű vagy egész hetes programú óvodát terveznek építeni. Továbbá iskolai és egyetemi kollégiumok építése is szerepel a tervek között. A kormány ugyanakkor tanszerek, ruhák és cipők vásárlására használható utalványokat tervez adni 400 ezer, szerény jövedelmű családból származó iskolásnak. Élelmiszerekből, higiéniai termékekből álló csomagokat kaphatnak majd a szegénység kockázatának kitett családok. A garantált minimális jövedelemnél kevesebb pénzből élő, 75 éven felüli személyek meleg ételre fordítható utalványokban részesülnének.
„Gyorshajtás”. Bár az elmúlt harminc évben mindössze 800 km autópálya épült, a kormány 3400 kilométernyi sztrádát ígér a következő tíz évre
Fotó: Pro Infrastruktúra Egyesület
Alig tette közzé a kormány a befektetési és gazdaságfellendítési tervét, a Szociáldemokrata Párt (PSD) rögtön plágiummal vádolta meg Orbanékat, mondván, hogy gazdaságfellendítési tervének nagy részét a PSD 2016-os választási programjából másolta.
„Ennek a tervnek a jelentős része papíron marad” – kommentálta eközben a projektet a Krónikának Erdei Dolóczki István, a parlament költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja.
„Az a liberális kormány tervez tíz évre előre, amelynek mindössze húszszázalékos támogatottsága van a parlamentben. Tehát előbb meg kellene nyerni a választásokat. A tervben szereplő százmilliárd eurós sarokszámról megjegyezném, hogy ennyit a következő húsz évben nem termel Románia” – állapította meg a honatya. Közölte ugyanakkor: jó dolog számítani az európai uniós forrásokra, felhasználni ezeket, figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a mostani költségvetési ciklus a következő hét évre szól, és nem tudni, mi lesz utána a brüsszeli hozzáállás a tagországok támogatása tekintetében.
– húzta alá a Szatmár megyei politikus.
Marketingfogásnak, a választások előtti üres ígérgetésnek tartja a kormány befektetési és gazdaságfellendítési tervét Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint megkeresésünkre kifejtette: jól hangzik ugyan, hogy a lakossági fogyasztás helyett a befektetésekre alapoznák a gazdasági fellendítést,
Hangsúlyozta: minden egészséges gazdaságot a beruházásra és nem a lakossági fogyasztásra kell alapozni, ám a célkitűzések megvalósításához elő kell teremteni a tervben szereplő összegeket. „Azt látjuk a dokumentumban, hogy a következő tíz évben 3400 kilométer autópálya építését tervezik. Rögtön felmerül a kérdés, hogy miként fog ez megvalósulni, amikor az elmúlt harminc évben mintegy 800 kilométert sikerült megépíteni. Ilyen megközelítésben a program egy vicc, hangzatos ugyan, de a kivitelezés rengeteg kérdőjelet vet fel” – fogalmazott a gazdasági szakértő, párhuzamot vonva Iohannis államfő Képzett Románia programjával, amely szintén hatalmas előrelépéseket ígért az oktatás terén, ám nem valósult meg belőle semmi kézzelfogható.
Meglátása szerint
„A kapkodás, az utolsó pillanatokban meghozott döntések jellemezték az elmúlt időszakot. Ennek a kormánynak én már egy szavát sem hiszem” – szögezte le a kamara elnöke, aki szerint az Orban-kabinet a kis léptékű, de a gazdaság újraindításához feltétlenül szükséges programokat sem volt képes sikeresen véghez vinni, ráadásul „a gazdaság rovására erőlteti a veszélyhelyzet fenntartását”.
„A kormánynak a jelenlegi helyzetet kellene hatékonyan menedzselnie, a hangzatos, hosszú távú tervekkel a választások után megalakuló új kabinetnek kell előrukkolnia, mert addig mindez csak üres kampányígérgetésnek minősül” – összegzett Édler András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!