
Fotó: Barabás Ákos
A munkáltatók világosan közölték az érdekegyeztető tanács keddi ülésén, hogy nem áll szándékukban csökkenteni a fizetéseket – nyilatkozta szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, hozzátéve, hogy az Országos Szakszervezeti Tömb tagjainak meg kellene tanulniuk számolni.
2017. november 01., 16:442017. november 01., 16:44
A minisztert arról kérdezték az újságírók, hogyan kommentálja azt a felvetést, miszerint 16%-kal csökkennek majd a nettó bérek, ha a munkáltató nem emeli meg 20%-kal a bruttó fizetést.
A tárcavezető az Agerpres szerint azt mondta, amint azt „már ezerszer elmagyarázták”, a munkáltató költsége a jelenlegi bruttó bérnek megfelelő összeg lesz, ebből a megfontolásból nő majd 1550 lej helyett 1900 lejre a minimálbér 2018. január 1-jétől.

A bérek a köz- és a magánszférában sem csökkennek a társadalombiztosítási járulékok terhének a munkavállalóra hárításával – erősítette meg kedd este Mihai Tudose miniszterelnök az országos érdekegyeztető tanács ülésén.
„Annál is inkább, hogy az új adótörvénykönyv számos kedvezményt biztosít az üzleti szféra számára” – tette hozzá a miniszter, javasolva az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjainak, hogy tanuljanak meg számolni. Bogdan Hossu, a BNS elnöke korábban azt nyilatkozta, ha a munkaadó nem növeli a bruttó béreket 20 százalékkal, az alkalmazott nettó bére legalább 16 százalékkal csökken.
Közben az IT-szektor munkáltatói szövetsége is vészharangot kongat a tb-járulék áthárítása miatt, meglátásuk szerint az ágazatban dolgozókra negatívan fognak kihatni a tervezett módosítások. A jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkentése nyújtotta kedvezmény rájuk ugyanis nem érvényes, ám a tb-járulék átruházásával 5–7,5 százalék közötti mértékben kell a munkáltatóknak növelniük a béralapot, s ehhez még hozzáadódik a 2,25 százalékos szolidaritási adó, tehát a veszteség elérheti a 10 százalékot.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!