
Magyarország volt a harmadik, Románia pedig a negyedik legvonzóbb befektetési terep Kelet-Közép-Európában tavaly, az összes kockázati- és magántőke-befektetés értékének 10, illetve 9 százaléka áramlott a két országba – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Invest Europe (korábban EVCA) adataira hivatkozva az MTI-vel hétfőn.
2016. szeptember 06., 13:402016. szeptember 06., 13:40
A 2015. évi közép- és kelet-európai magántőkét vizsgáló statisztikai jelentésből kiderül, hogy a közép- és kelet-európai magántőke- és kockázatitőke-befektetések összértéke 2009 óta tavaly volt a legmagasabb, 1,6 milliárd euró, ami az előző, 2014-es évhez képest 25 százalékkal magasabb érték és a teljes európai befektetési piac 3,4 százalékát teszi ki. Tavaly több mint 200 társaság, és ezen belül csaknem 130 startup jutott befektetéshez.
A befektetések 54 százaléka Lengyelországban, 14 százaléka Szerbiában, 10 százaléka Magyarországon és 9 százaléka Romániában történt, ez a 4 ország adta a teljes régió befektetéseinek 87 százalékát. Magyarország a nagyobb volumenű, de kisebb értékű, azaz alapvetően a kockázatitőke-tranzakciókban teljesített jól tavaly. A 2014-es, rekord mértékű friss tőkegyűjtéshez képest a tavaly gyűjtött tőke értéke alacsonyabb, 418 millió euró volt, ami 2 százaléka a teljes európai tőkegyűjtésnek, mivel az alapkezelők nagyobb hangsúlyt helyeztek a már meglévő befektetésekre és kilépésekre.
A jelentés szerint tavaly egyúttal rekord számú, 97 társaság esetében került sor a pénzügyi befektető kiszállására, amelyek összértéke elérte az 1,2 milliárd eurót, ez 3,1 százaléka az európainak, az értéket tekintve a kiszállások 65 százaléka Lengyelországban történt, második helyen áll Bulgária (14 százalék), míg Magyarország 6 százalékkal, 70 millió euróval a harmadik. Európai szinten a befektetések összértéke az előző évhez képest 14 százalékkal, 47 milliárd euróra emelkedett, míg a kilépések értéke a befektetések eredeti bekerülési értékén mérve elérte a 2014-es 40 milliárd eurós rekordértéket – olvasható az összegzésben.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!