közvetlen külföldi beruházásokról készített elemzésből, amely a napokban jelent meg. A második helyen Magyarország áll, ahová 64,6 milliárd eurónyi működő tőkeberuházás érkezett. Az uniós elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy a régi tagországok működőtőke-beruházásainak gyarapodása az új tagok irányába 2006-ban megtorpant, ebben az évben már csak a részvénytőke-beruházások növekedtek. 2006-ban és az azt megelőző két évben lépett Magyarország Csehország elé az uniós közvetlen beruházások terén.
A 2006. évi megtorpanás azt is jelentette, hogy Magyarországra ekkor a 2005. évi 15,2 milliárd eurós, régi uniós tagoktól származó befektetéssel szemben 4,3 milliárdnyi érkezett,
mellyel megtarthatta második helyét, de már Románia (7,4 milliárd euró) mögött. A 2004–2006 között a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetés a régi uniós tagországokból mintegy kétszeresen haladta meg a 13-13 milliárd eurónyi uniós tőkét vonzó Lengyelországot és Romániát. 2006-ban a 15 régi tagállam 12 új tagországba irányuló összes közvetlen beruházásának értéke 37,2 milliárd eurónyi volt, szemben a 2005. évi 37,5 milliárd, illetve a 2004. évi 19,1 milliárd euróval.
Az új tagországokba befektetett teljes külföldi működőtőke-állomány 23 százaléka Németországból származott, amely tehát az új tagországok legfontosabb partnerországa lett e téren. A 2004–2006-os időszakban a második legnagyobb tőkeexportőrnek ebbe a térségbe Spanyolország bizonyult, megelőzve a harmadik helyre került Ausztriát. A spanyol működőtőke relatív többsége, 42 százaléka ebben a három évben Magyarországra áramlott, 34 százaléka pedig Csehországba. Az osztrák tőke számára a kimagaslóan legfontosabb célpont ebben a három évben Románia volt, a térségbeli osztrák beruházások 73 százalékával.
A legtöbb működőtőke a szolgáltató szektorba áramlott a régióban: a teljes befektetések 73 százalékát tette ki. Az iparba 22 százalék jutott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok