közvetlen külföldi beruházásokról készített elemzésből, amely a napokban jelent meg. A második helyen Magyarország áll, ahová 64,6 milliárd eurónyi működő tőkeberuházás érkezett. Az uniós elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy a régi tagországok működőtőke-beruházásainak gyarapodása az új tagok irányába 2006-ban megtorpant, ebben az évben már csak a részvénytőke-beruházások növekedtek. 2006-ban és az azt megelőző két évben lépett Magyarország Csehország elé az uniós közvetlen beruházások terén.
A 2006. évi megtorpanás azt is jelentette, hogy Magyarországra ekkor a 2005. évi 15,2 milliárd eurós, régi uniós tagoktól származó befektetéssel szemben 4,3 milliárdnyi érkezett,
mellyel megtarthatta második helyét, de már Románia (7,4 milliárd euró) mögött. A 2004–2006 között a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetés a régi uniós tagországokból mintegy kétszeresen haladta meg a 13-13 milliárd eurónyi uniós tőkét vonzó Lengyelországot és Romániát. 2006-ban a 15 régi tagállam 12 új tagországba irányuló összes közvetlen beruházásának értéke 37,2 milliárd eurónyi volt, szemben a 2005. évi 37,5 milliárd, illetve a 2004. évi 19,1 milliárd euróval.
Az új tagországokba befektetett teljes külföldi működőtőke-állomány 23 százaléka Németországból származott, amely tehát az új tagországok legfontosabb partnerországa lett e téren. A 2004–2006-os időszakban a második legnagyobb tőkeexportőrnek ebbe a térségbe Spanyolország bizonyult, megelőzve a harmadik helyre került Ausztriát. A spanyol működőtőke relatív többsége, 42 százaléka ebben a három évben Magyarországra áramlott, 34 százaléka pedig Csehországba. Az osztrák tőke számára a kimagaslóan legfontosabb célpont ebben a három évben Románia volt, a térségbeli osztrák beruházások 73 százalékával.
A legtöbb működőtőke a szolgáltató szektorba áramlott a régióban: a teljes befektetések 73 százalékát tette ki. Az iparba 22 százalék jutott.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?