közvetlen külföldi beruházásokról készített elemzésből, amely a napokban jelent meg. A második helyen Magyarország áll, ahová 64,6 milliárd eurónyi működő tőkeberuházás érkezett. Az uniós elemzésből ugyanakkor kiderül, hogy a régi tagországok működőtőke-beruházásainak gyarapodása az új tagok irányába 2006-ban megtorpant, ebben az évben már csak a részvénytőke-beruházások növekedtek. 2006-ban és az azt megelőző két évben lépett Magyarország Csehország elé az uniós közvetlen beruházások terén.
A 2006. évi megtorpanás azt is jelentette, hogy Magyarországra ekkor a 2005. évi 15,2 milliárd eurós, régi uniós tagoktól származó befektetéssel szemben 4,3 milliárdnyi érkezett,
mellyel megtarthatta második helyét, de már Románia (7,4 milliárd euró) mögött. A 2004–2006 között a Magyarországra érkezett közvetlen külföldi tőkebefektetés a régi uniós tagországokból mintegy kétszeresen haladta meg a 13-13 milliárd eurónyi uniós tőkét vonzó Lengyelországot és Romániát. 2006-ban a 15 régi tagállam 12 új tagországba irányuló összes közvetlen beruházásának értéke 37,2 milliárd eurónyi volt, szemben a 2005. évi 37,5 milliárd, illetve a 2004. évi 19,1 milliárd euróval.
Az új tagországokba befektetett teljes külföldi működőtőke-állomány 23 százaléka Németországból származott, amely tehát az új tagországok legfontosabb partnerországa lett e téren. A 2004–2006-os időszakban a második legnagyobb tőkeexportőrnek ebbe a térségbe Spanyolország bizonyult, megelőzve a harmadik helyre került Ausztriát. A spanyol működőtőke relatív többsége, 42 százaléka ebben a három évben Magyarországra áramlott, 34 százaléka pedig Csehországba. Az osztrák tőke számára a kimagaslóan legfontosabb célpont ebben a három évben Románia volt, a térségbeli osztrák beruházások 73 százalékával.
A legtöbb működőtőke a szolgáltató szektorba áramlott a régióban: a teljes befektetések 73 százalékát tette ki. Az iparba 22 százalék jutott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok