Fotó: Pixabay.com
A lakosság fogyasztásának alakulását mutató kiskereskedelmi forgalom átlagosan 10,7 százalékkal nőtt 2017-ben, az online eladások eközben több mint 30 százalékkal bővültek az előző évhez mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2018. február 05., 15:532018. február 05., 15:53
A nem élelmiszerek eladása 13,2 százalékkal, az üzemanyag értékesítése 12,4 százalékkal nőtt, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése is 6,8 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten különben decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 7 százalékkal nőtt, míg 2016 decemberéhez képest a bővülés 13,4 százalék volt.
A statisztikai intézet adataiból ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy az online eladások tavaly éves szinten 30,6 százalékkal bővültek, a gyógyszertárak eladásai 0,5 százalékkal nőttek. A bútorértékesítések eközben 12,7 százalékkal, a ruházati cikkek és lábbelik eladása pedig 22 százalékkal gyarapodott.
Mint ismeretes, 2014 óta látványosan nő a kiskereskedelmi forgalom volumene: 2013-ban még csak 0,5 százalékos növekedést jegyeztek az előző évhez mérten, majd 2014-ben már 7 százalékos, 2015-ben további 8,9 százalékos növekedést mértek. 2016-ban kétszámjegyű, 13,5 százalékos bővülést mértek a belföldi fogyasztásban, amely tavaly ugyan mérséklődött, de még mindig két számjegyű.
A belföldi fogyasztás azt követően kezdett gyors ütemben növekedni, hogy a kormány több lépcsőben csökkentette az áfakulcsot, amely most 19 százalék a korábbi 24 százalék helyett, kiterjesztette a kedvezményes 9 százalékos áfát valamennyi élelmiszerre, italra és a közétkeztetésre, illetve bér- és nyugdíjemeléseket hajtott végre.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!