Fotó: Pixabay.com
Az idei második negyedévben 1,8 százalékkal bővült a román gazdaság az előző három hónaphoz mérten, 2020 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig a nyers adatok szerint 13 százalékos, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 13,6 százalékos a növekedés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. szeptember 07., 10:382021. szeptember 07., 10:38
Az idei első félévben éves összevetésben a nyers adatok szerint 6,5 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 6,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) – idézi az Agerpres a friss statisztikát.
Mint ismeretes, a román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága 5 százalékos gazdasági növekedésre számít az idén, miközben az Európai Bizottság a júliusban közölt nyári időközi prognózisa 7,4 százalékos román GDP-bővülést vetített előre, a legnagyobbat az Európai Unióban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint pedig Románia idei gazdasági növekedése elérheti a GDP 7 százalékát, szakértői azonban megjegyzik, hogy a világjárvány kedvezőtlen alakulása negatívan befolyásolhatja ezt a prognózist.
Bizakodásra ad okot a Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint a román gazdaság idei alakulása. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta, nemcsak a járványhelyzet által sújtott tavalyi évhez, hanem 2019 végéhez képest is növekedésről beszélhetünk.
Egyes elemzők akár a 8 százalékos idei növekedést sem tartják kizártnak, ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság túlhevülhet, emellett az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya sérülékennyé teheti a gazdaságot, amelynek növekedését lassíthatják ezek a tényezők.
A román kormány gazdasági előrejelzési bizottsága felfelé módosította az idei évre vonatkozó várakozását, így 7 százalékos gazdasági növekedést remél a korábban közölt 5 százalék helyett.
Az oltáskampány gyors végrehajtása a legmegfelelőbb világjárvány elleni gazdaságpolitika a román hatóságok számára a következő időszakban – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szombaton nyilvánosságra hozott jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!