
Fotó: Pixabay.com
Az oltáskampány gyors végrehajtása a legmegfelelőbb világjárvány elleni gazdaságpolitika a román hatóságok számára a következő időszakban – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szombaton nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet csütörtökön fogadott el a pénzintézet igazgatótanácsa.
2021. augusztus 28., 15:012021. augusztus 28., 15:01
Az IMF szakértői úgy vélik, hogy Romániának sikerült a vállalatoknak nyújtott különböző adó- és pénzügyi támogatásokkal korlátoznia a pandémia negatív gazdasági következményeit, de
Az IMF az Agerpres beszámolója szerint azt tanácsolja a bukaresti döntéshozóknak, hogy a gazdaság talpraállítása után a pénzügyi és adópolitikájuk a költségvetési hiány csökkentését célozza meg. A pénzintézet szakértői úgy vélik, középtávon további erőfeszítésekre lesz szükség a GDP-arányos deficit 3 százalék alá szorításához. Szerintük az adóalap kiszélesítésére és a bevételekkel való hatékonyabb gazdálkodásra van szükség az adóterhek méltányosabb elosztásához és az adóbehajtás hatékonyságának növeléséhez.
Az IMF becslése szerint Románia idei gazdasági növekedése elérheti a GDP 7 százalékát, szakértői azonban megjegyzik, hogy a világjárvány kedvezőtlen alakulása negatívan befolyásolhatja ezt a prognózist.
A nemzetközi pénzintézet 6,8 százalékosra becsüli az idei GDP-arányos költségvetési hiányt, ami kisebb a kormány által célként kitűzött 7,13 százaléknál. Az IMF ugyanakkor idén 3,6 százalékos éves román inflációval és 5,4 százalékos folyó fizetésimérleg-hiánnyal számol, prognózisa szerint az államadósság az év végére el fogja érni a GDP 57,7 százalékát. Romániának jelenleg nincs hitel-megállapodása az IMF-fel, ám a nemzetközi pénzintézet évente felméri az ország gazdasági helyzetét.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!