Kitart a lendület? A V-alakú növekedéshez a jelenlegi trendeknek még folytatódniuk kell
Fotó: Pixabay
Bizakodásra ad okot a Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint a román gazdaság idei alakulása. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta, nemcsak a járványhelyzet által sújtott tavalyi évhez, hanem 2019 végéhez képest is növekedésről beszélhetünk, ez pedig egyelőre fenntarthatónak is tűnik, egy 4–5 százalékos infláció korántsem tudja lenullázni.
A nyers adatok szerint 6,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az idei első félévben 2020 ugyanazon időszakához viszonyítva, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 6,2 százalékos a gyarapodás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nemrég nyilvánosságra hozott adatsorokból. A második negyedévben a román bruttó hazai termék 1,8 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Éves összevetésben 13 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év azonos időszakához mérten, a kiigazított érték szerint a bővülés 13,6 százalék volt.
A statisztikai intézet módosította az első negyedévre vonatkozó adatokat, így a január és március közötti időszakban a román GDP kiigazított értéke 2,5 százalékkal nőtt – a legutóbb közölt 2,9 százalék helyett – a tavalyi negyedik negyedévhez képest. Az INS ugyanakkor megerősítette, hogy a román GDP 0,2 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, ugyanakkor a kiigazított érték szerint is 0,4 százalékkal zsugorodott a legutóbb jelentett 0,1 százalékos növekedéssel szemben. Mint ismeretes,
Ezzel a növekedéssel amúgy Románia egyike azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek a legnagyobb gazdasági növekedést jegyezték a második negyedévben. Az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által ezen a héten publikált adatsorok szerint éves összevetésben az Európai Unió országaiban átlagban 13,2 százalékkal, az eurózónában 13,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2021 második negyedévében. Az Agerpres által idézett statisztika szerint legnagyobb gazdasági bővülést Spanyolország (19,8 százalék), Franciaország (18,7 százalék), Magyarország (17,7 százalék), Olaszország (17,3 százalék), Portugália (15,5 százalék), Belgium (14,5 százalék) és Románia (13,6 százalék) könyvelhette el. Észtország, Írország, Görögország, Luxemburg, Málta és Szlovénia adatai nem elérhetők, a többi tagállam mind gazdasági bővülést jelentett a második negyedévre.
Az idei első negyedévben éves összevetésben átlagban 1,3 százalékos visszaesést regisztráltak mind az EU, mind az eurózóna államaiban. Az Eurostat adatai szerint 2021 második negyedévében az előző három hónaphoz viszonyítva az EU országaiban 1,9 százalékkal, az eurózónában 2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben elkönyvelt 0,1, illetve 0,3 százalékos visszaesést követően.
Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága eközben 1,6 százalékkal bővült az idei második negyedévben az előző trimeszterhez viszonyítva, éves összevetésben pedig 12,2 százalékos a GDP-növekedés.
„Elsősorban annak lehet örülni, hogy a romániai gazdaság túlteljesítette a 2019-es év végének adatait, jelenleg a bruttó hazai termék magasabb, mint a járvány előtti utolsó »egészséges pillanatban«” – értékelte az adatsorokat a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója részt vesz a kar Covid–19 RoEIM kutatási projektjében, amely a pandémia romániai gazdasági hatásait valós időben vizsgálja.
A szakértő kérdésünkre kifejtette,
„Azért fontos a 2019 végéhez viszonyított növekedés, mert az évről évre vizsgált számokban erős bázishatás érhető tetten, vagyis a nagyon alacsony értékhez hasonlítva magas növekedés mutatkozik. Mivel 2020-ban Romániában, de más országokban is jelentős volt a csökkenés, ahhoz képest magas a növekedés. Bizakodóak lehetünk, mert 2019 végéhez hasonlítva is növekedés tapasztalható” – szögezte le az egyetemi oktató.
Nagy Bálint Zsolt szerint bizakodóak lehetünk
Fotó: Facebook/BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
Kérdésünkre, hogy az infláció gyengíteni tudja-e az eredményeket, Nagy Bálint Zsolt leszögezte, legtöbbször nominális GDP-t mérnek, amiben nem veszik figyelembe a pénzromlás mértékét, ám amikor ilyen nagymértékű a gazdasági növekedés, még a reál GDP-t sem tudja a 4–5 százalékos infláció visszavetni. „Az infláció kellemetlen, valós veszély, elszoktunk tőle, de a 4–5 százalék még nem ad okot aggodalomra. Ha visszatekintünk 10–15 évet, ennél sokkal nagyobb volt a pénzhígulás mértéke. A jót könnyű megszokni, ha romlik helyzet, gyakran túlreagáljuk” – húzta alá a közgazdász. Arra is kitért, hogy
Magyarországon ez már meg is történt, a Magyar Nemzeti Bank erőteljes kamatlábemelési ciklusba kezdett. A Román Nemzeti Bank még kivár, a legutóbbi kamatdöntésnél is megtartotta az 1,25 százalékos alapkamatot, de ha tovább erősödik az infláció, van eszköz a visszafogására, van, ahová emelni a kamatot.
A közgazdász hangsúlyozta, a jegybank sem tudja teljesen megfékezni az inflációt, mert annak egy része importált, például a külföldről behozott nyersanyagárakkal.
A gazdaságok alapállapota, hogy egy kis infláció mindig van, ami együtt jár a növekedéssel. Ha nincs infláció vagy éppen defláció van, az sokkal nagyobb veszély, mint a kismértékű infláció, hiszen az árak stagnálása kivetül a reálgazdaságra. Ha defláció vagy deflációs várakozások vannak, a gazdasági tevékenység és a fogyasztás is összeszűkül” – magyarázta a szakértő.
Románia nem a fenntartható gazdasági növekedés „bajnoka”, az elmúlt másfél-két évtizedben jelentős növekedések voltak, de ezek mindig a makroegyensúlyok romlásával jártak – irányította rá ugyanakkor figyelmünket Nagy Bálint Zsolt. Mint részletezte, a mostani helyzet sem kivétel, a folyó fizetési mérleg egyensúlya most is jelentősen romlik, az erőteljes fogyasztás mögött az import összértéke is látványosan növekszik. „Az egyensúly és annak a felbomlása olyan, mint amikor egy házban kezd szivárogni a víz, először egy tartályba folydogál, de az is túltelítődhet.
– illusztrálta a helyzetet az egyetemi oktató, aki szerint az irány ugyan nem jó, mert az államadósság növekszik, de még nem olyan mértékben, hogy leminősítsék az országot, és emiatt nagyobb kamatlábakkal kellene állampapírokat kibocsátani.
„A világon mindenhol ez történik, szinte nincs is olyan ország, amely a járványhelyzet miatt ne engedte volna el az államadósságot. Válságos időszakban ez normális, Romániában annyival rosszabb, hogy rátevődik a folyó fizetési mérleg hiánya, hogy nem vagyunk képesek exportálni. Ez rátesz ugyan egy lapáttal, de még így sem tragikus a helyzet” – összegzett a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!