
Fotó: Krónika
2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
Ludovic Orban szerint ugyanis elfogadhatatlan a Bechtel illetékeseinek magyarázata, miszerint azért nem haladhattak megfelelő ütemben az építkezéssel, mert bizonytalanná vált a kormánytámogatás kiutalása.
Amint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, az amerikai vállalat vezetői jelezték, hogy az állam adósságot halmozott fel velük szemben. Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök azonban már hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy a kabinet eleget tesz a szerződésben foglaltaknak, és kiutalja az építkezés zökkenőmentes folytatásához szükséges pénzt. Ezt erősíti meg a közlekedési miniszter mostani nyilatkozata is.
A kifizetések kapcsán felmerült bizonytalanságokkal ellentétben az már egészen biztos, hogy a Bors–Brassó nyomvonalon haladó autópályának az eredetileg 2,2 milliárd euróra tervezett költségei növekedni fognak. A közlekedési minisztérium egyik jelentése ugyanis megállapítja, hogy az autópályák, országutak kezelésével és építésével megbízott állami vállalat (CNADNR) nem vette figyelembe annak a tanácsadó cégnek a jelentéseit, amely folyamatosan szabálytalanságokat jelzett az autópálya kivitelezése kapcsán. A tanácsadó szerint az állami vállalat vezetősége nem védte hatékonyan az állam érdekeit, így a szabálytalanul kivitelezett munkálatok mellett beleegyeztek a megnövekedett költségek kifizetésébe is. Például a Kolozsvár és Aranyosgyéres közötti szakasz költségei 343 millió euróról 434 millió euróra nőnek, a Berettyószéplak és Bors közötti részre fordított kiadások pedig 215 millió euróról 445 millió euróra emelkednek. Hasonló helyzet alakult ki a többi szakasz esetében is, ami azt vetíti előre, hogy a 2,2 milliárd euró összköltség végül megduplázódhat.
Hírösszefoglaló
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.