
Fotó: Krónika
A fesztivált a tavalyi mikóújfalusi rendezvény sikerén felbuzdulva idén már második alkalommal szervezte meg a Sepsiszentgyörgy mellett fekvő fürdőtelepülésen a Kovászna Megyei Tanács turisztikai egyesülete.
Albert Zoltán, a megyei önkormányzat szakértője úgy fogalmazott, a rendezvény célja a háromszéki ásványvizek, források népszerűsítése, hiszen a térséget a borvizek országának is hívják. A hivatalos adatok szerint Kovászna megyében jelenleg 351 borvízkút van, szakértők szerint azonban a források száma ennél jóval több.
Ki kell törni
A fesztiválon Nagy József, az Országos Ásványvíztársaság vezérigazgatója úgy nyilatkozott, Székelyföldön nincs kellőképpen kiaknázva az ásványvizek gyógyturisztikai potenciálja. „Világviszonylatban kiváltságos helyzetben vagyunk, hiszen Kovászna és Hargita megyében településenként akár 60–80 ásványvízforrás is van, azokat kiválóan lehet értékesíteni a turizmus fejlesztésében” – véli Nagy József. A palackozott vizek esetében is akkorák a tartalékok, hogy jelenleg csak 50 százalékát hasznosítják. Ha modernebb technológiával szerelnék fel az üzemeket, meg lehet kétszerezni az értékesített ásványvíz mennyiségét. „Meg kell szervezni a kitörést a külföldi piacra, hiszen jelenleg az országban palackozott ásványvizek mindössze 3 százalékát értékesítik a határon kívül, holott a hazai borvizek minősége semmivel sem rosszabb, mint a világhírű Perrier vagy a többi elismert márka” – hangoztatta a szakember.
Nagy József azonban optimista, szerinte a hazai vállalkozók most értek meg arra, hogy valóban népszerűsíteni tudják termékeiket. A lakosság kultúrája és jövedelme fogja az ásványvízfogyasztás növekedését is meghatározni, állítja a szakember. Általában az éves növekedés 5–10 százalék, a legjobb mutatója a 2007-es évnek volt, akkor 15 százalékkal növekedett az országos ásványvízfogyasztás. Azonban Nyugat-Európában a palackozott ásványvíz fogyasztása egy személyre 200 liter évente, míg Romániában alig 60 liter. Vidéken még mindig ritkán vásárolnak palackozott ásványvizet, saját kútjaikból isznak, pedig ezek vize nem mindig megfelelő minőségű.
„Minden önkormányzatnak fel kell térképeznie ásványvízforrásait, a vegyi elemzéseket pedig az Országos Ásványvíztársaság ingyenesen elvégzi az igénylőknek. Így kiderülhet, hogy melyik víz milyen betegség kezelésére javallott. Átfogó adatbázisnak kell készülnie annak érdekében, hogy egy lehetséges befektetőnek be lehessen mutatni, hogy milyen források vannak, milyen azoknak a vize, és mekkora a hozama” – szögezte le Nagy József. Kovászna megyében jelenleg Málnáson, Kovásznán, Előpatakon, Bodokon és Bibarcfalván palackoznak ásványvizet.
Van potenciál
Manole Silviu, az előpataki Wega Invest Kft. igazgatója szerint az általuk palackozott gyógyvíz, az Apă medicinală de Vâlcele a legértékesebb az országban. Mint hangsúlyozta, a víz emésztőrendszerre gyakorolt jótékony hatását évszázadok óta ismerik, nagy magnéziumtartalma miatt is ajánlják. Korunk divatos betegsége a magnéziumhiány, holott a szervezetben 328 reakció nem jöhet létre magnézium nélkül. Pánikbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket tulajdoníthatunk hiányának. Naponta egy liter előpataki gyógyvíz elfogyasztása biztosítja a szervezet magnéziumszükségletét. Manole Silviu szerint az emberek még nem tudják, mit jelent pontosan a gyógyvíz, elterjedt az a tévhit, hogy a gyógyvíz büdös vagy kotlóstojásízű. Az előpataki gyógyvíz jó híre azonban szájról szájra terjed, így lassan, de biztosan nő iránta a kereslet. Egyik nagy ütőkártyája, hogy nincs semmi ellenjavallata. Előpatakon átlagban 25–30 ezer liter vizet palackoznak havonta.
Bibarcfalván ennek tízszeresét töltik üvegekbe és pillepalackba: havonta 3-4 millió liter ásványvizet palackoznak a nyári hónapokban. Már 1875-ben is palackozták a bibarcfalvi Borhegyi-forrás vizét. A hozam másodpercenként hat-hét liter, ezt nem is tudják mind hasznosítani: bár korszerű technológiával dolgoznak, egy óra alatt 12 ezer palackot töltenek, és hatezer pillepalackot gyártanak. Veress Gábor, az eladási osztály vezetője lapunknak elmondta, egyre nagyobb a kereslet a pillepalack iránt, mert könnyebb a szállítása, és nincs gond a visszaváltandó üvegekkel.
Bodokon is már több mint száz éve palackozzák a borvizet, és ezt a címkén is feltüntették. Ütő Béla, a Favorit Rt. gazdasági igazgatója arról tájékoztatott, hogy a bodoki forrásnak évente 10–12 millió liter a stabil hozama, és ezt maximálisan kihasználják. A borvízpalackozás általában nyereséges, bár a sok illeték és a megemelt szállítási költségek terhelik a vállalkozókat. Az erdélyi ásványvizekkel nehezebb kijutni a külföldi piacra, mert vulkanikus kőzetekből erednek, ezért nagyobb az ásványianyag-tartalmuk, és „csípősebbek”, mint amihez a nyugat-európaiak szoktak. A hűséges bodoki ásványvízfogyasztók azonban dús szénsavval szeretik kedvencüket, észreveszik és reklamálnak, ha nem csíp eléggé, jegyezte meg Ütő Béla.
Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere, a tavalyi borvízfesztivál házigazdája „borvíznagyhatalomnak” titulálta a Székelyföldet, hozzátéve, „balneológiai puskaporos hordón ülünk”. A polgármester arról álmodozik, hogy a mikóújfalusi borvizet is palackozni fogják. Elmondta, hat forrást már megvizsgáltattak, ám sok pénz kellene, hogy beindítsanak egy töltőt. Kisgyörgy Zoltán geológus arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy a mikóújfalusi Hunnia-forrást 1919-ben már palackozták, ezt már ezen a héten a Fiatal Mikóújfalusi Egyesület tagjainak a segítségével újra feltárják, kitakarítják, és az oda vezető utat is járhatóvá teszik.
A Sugásfürdő a 19. század egyik népszerű gyógyfürdője volt, ahol moffetta, meleg borvízfürdő működött, ásványvízforrásai különböző gyomorbántalmak kezelésére alkalmasak. Az Aquarius-fesztiválon Sugásfürdőt fénykorában ábrázoló fénykép- és képeslaptárlat is megnyílt. Tizenkét háromszéki településről több mint 30 nem palackozott forrásból hoztak borvizet kóstolásra. A szavazás után a megye legjobb, nem palackozott ásványvizének idén a kézdiszentkereszti Vénusz-forrás vize bizonyult. A tervek szerint jövőre is lesz Aquarius, és újra egy „borvizes település” ad helyet a rendezvénynek.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.