Fotó: Pixabay.com
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. A tervezett intézkedés várható következménye a kevesebb nyugdíj, illetve a magánkasszák megcsappanó bevétele lesz.
2017. augusztus 23., 15:092017. augusztus 23., 15:09
2017. augusztus 23., 15:182017. augusztus 23., 15:18
Újabb jelét adta a bukaresti kormány annak, hogy drasztikusan be kíván avatkozni a kötelező magánnyugdíj rendszerébe. Miután a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét, a kormány ezúttal azt tervezi, hogy a felére faragja az állam által a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékok mértékét.
A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
A pénzügyi tárca szerdán nem kommentálta a Profit.ro értesülését, az ASF ugyanakkor annyit közölt: a kettes számú nyugdíjpillér működési mechanizmusa nem fog változni. Egy romániai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa ugyanakkor a Krónikának megerősítette, hogy a kormány illetékesei a kötelező tagdíj lefaragásának szándékáról tájékoztatták a magánkasszák képviselőit. Megtudtuk, jelentős érvágás lenne a tizenhét romániai pénztár számára az is, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a magánkasszák által a befizetőktől az átutalt összeg után felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget.
A pénztárak számításai szerint a szintén a jövő évtől tervezett intézkedés nyomán ötven százalékkal csökkennének a bevételeik. „Dolgozunk a vészforgatókönyveken” – válaszolta a magánnyugdíjpénztári illetékes kérdésünkre, miszerint mit terveznek a különböző kormányzati tervek ismeretében.
Annál is inkább, mivel Ionuţ Mişa pénzügyminiszter még a Mihai Tudose vezette kabinet június végi beiktatása előtt arról beszélt, hogy be fogják zárni a hét éve működő kötelező magánnyugdíjpillért, az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót pedig visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek, akik majd eldönthetik, hogy az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A tárcavezető később tagadta, hogy a magánnyugdíj megszüntetéséről beszélt, majd bocsánatot kért a kijelentéseiért.
Romániában 2008 óta működik három pillérű nyugdíjrendszer. Az első pillért az állami nyugdíjrendszer képezi, amely mára több mint négymilliárd eurós hiányt halmozott fel, ezért egyre inkább fenntarthatatlan. A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot. Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: az ASF szerdán közölt adatai szerint aktíváik az elmúlt évben 30 százalékkal, 7,92 milliárd euróra nőttek, a magánkasszák jövedelmezőségi rátája pedig júniusban 4,91 százalékra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!