Fotó: Pixabay.com
Csökkenteni kívánja a kormány a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást, ugyanakkor eltörölné a magánnyugdíjpénztárak által felszámolt kezelési költséget. A tervezett intézkedés várható következménye a kevesebb nyugdíj, illetve a magánkasszák megcsappanó bevétele lesz.
2017. augusztus 23., 15:092017. augusztus 23., 15:09
2017. augusztus 23., 15:182017. augusztus 23., 15:18
Újabb jelét adta a bukaresti kormány annak, hogy drasztikusan be kíván avatkozni a kötelező magánnyugdíj rendszerébe. Miután a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt felvetette a kettes számú nyugdíjpillér bezárásának lehetőségét, a kormány ezúttal azt tervezi, hogy a felére faragja az állam által a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalt járulékok mértékét.
A Profit.ro pénzügyi-gazdasági portál értesülései szerint Ionuţ Mişa, a pénzügyi tárca vezetője a napokban arról tájékoztatta a magánnyugdíj-kezelőket tömörítő szakmai egyesület és a biztosítási ágazatot is monitorozó Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőit, hogy jövő év januárjától a jelenlegi 5,1-ről 2,5 százalékra kívánja leszállítani a kötelező magánnyugdíjalapba utalt hozzájárulást. A portál úgy tudja, a pénzügyminisztérium kezdetben arra tett javaslatot, hogy még nagyobb mértékben, egy százalékra csökkentsék a magánkasszákba történő kötelező hozzájárulást.
A pénzügyi tárca szerdán nem kommentálta a Profit.ro értesülését, az ASF ugyanakkor annyit közölt: a kettes számú nyugdíjpillér működési mechanizmusa nem fog változni. Egy romániai magánnyugdíjpénztár neve elhallgatását kérő, vezető beosztású munkatársa ugyanakkor a Krónikának megerősítette, hogy a kormány illetékesei a kötelező tagdíj lefaragásának szándékáról tájékoztatták a magánkasszák képviselőit. Megtudtuk, jelentős érvágás lenne a tizenhét romániai pénztár számára az is, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a magánkasszák által a befizetőktől az átutalt összeg után felszámolt 2,5 százalékos kezelési költséget.
A pénztárak számításai szerint a szintén a jövő évtől tervezett intézkedés nyomán ötven százalékkal csökkennének a bevételeik. „Dolgozunk a vészforgatókönyveken” – válaszolta a magánnyugdíjpénztári illetékes kérdésünkre, miszerint mit terveznek a különböző kormányzati tervek ismeretében.
Annál is inkább, mivel Ionuţ Mişa pénzügyminiszter még a Mihai Tudose vezette kabinet június végi beiktatása előtt arról beszélt, hogy be fogják zárni a hét éve működő kötelező magánnyugdíjpillért, az itt felhalmozott közel nyolcmilliárd eurót pedig visszaadják a mintegy hétmillió befizetőnek, akik majd eldönthetik, hogy az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes magánnyugdíjat választják. A tárcavezető később tagadta, hogy a magánnyugdíj megszüntetéséről beszélt, majd bocsánatot kért a kijelentéseiért.
Romániában 2008 óta működik három pillérű nyugdíjrendszer. Az első pillért az állami nyugdíjrendszer képezi, amely mára több mint négymilliárd eurós hiányt halmozott fel, ezért egyre inkább fenntarthatatlan. A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből (jelenleg 5,1 százalékából) töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot. Uniós szinten egyébként a romániai magánnyugdíjpénztárak kiemelkedő eredményeket értek el: az ASF szerdán közölt adatai szerint aktíváik az elmúlt évben 30 százalékkal, 7,92 milliárd euróra nőttek, a magánkasszák jövedelmezőségi rátája pedig júniusban 4,91 százalékra emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!