
Fotó: Krónika
2008. szeptember 02., 00:002008. szeptember 02., 00:00
A korábbi időszakban úgy tűnt, hogy jelentős potenciál rejlik a lakáslízingben Romániában, a növekedésben azonban törés következett be az idei évben, csupán 23 százalékos volt 2008 első félévében. A történtek oka a megváltozott jogi szabályozás, melynek értelmében a leendő tulajdonosoknak lakásuk vételi ára után kétszer kell befizetni az illetéket – írja a Ziarul Financiar.
A tavalyi évben jelentős bővülést könyvelhetett el Romániában az ingatlanlízingelés üzletága, ám az idén úgy tűnik, ez a lendület megtört. Míg 2007 első félévében az azt megelőző évhez viszonyítva 178 százalékkal növekedett az ingatlanlízingelés volumene, addig 2008 első hat hónapjában csupán 23 százalékos a bővülési ráta, ami nyolcszor kisebb értéket jelent, így 192,5 millió euró értékű összüzletkötésről lehet csak beszámolni. A történtek hátterében egy jogszabályváltozás áll, amelynek köszönhetően jelentősen megemelkedtek a lízinghez kapcsolódó adminisztrációs költségek.
A korábbi szabály szerint ha egy 1 millió értékű ingatlan került lízingelésre, vagyis egy lízing cégen keresztül vásárolta meg az ügyfél, akkor a vásárlás kapcsán az ingatlan értéke után bizonyos százalékos illeték megfizetésére volt kötelezett. Mikor a lízingszerződés lejárt, a cég a maradványértéken, mondjuk 100 ezer euróért értékesítette számára a lakást, mely érték után szintén meghatározott százalék illeték megfizetésére volt kötelezett. Az új jogszabály azonban megváltoztatja ezen utóbbi elemet, s nem a maradványérték képezi az illetékszámítás alapját, hanem a kezdeti ár, vagyis aki lakásvásárlásának finanszírozásához a lízinget választja, kétszer kell az 1 millió euró után befizetnie az illetéket. Mivel az imént említett változás jelentősen megdrágítja a lízinget mint finanszírozási módozatot, sokan inkább más forrásszerzés után néznek, s választják a lakásvásárlásuk során a banki hitelt.
Hírösszefoglaló
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.