Lázadás a bankok ellen

A fogyasztók ugyanis azt remélték, hogy a kockázati kamat megszüntetésével csökkenni fog havi hiteltörlesztő részletük, erre azonban a legtöbb esetben nem került sor.

Panaszáradat minden megyében

Közel félszáz Kovászna megyei lakos tett panaszt a megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségnél, mert a bankok nem tartották be a hitelszerzõdések kamatfeltételeinek módosításait. Magdalena Rigo, a hatóság vezetõje szerint a mintegy 50 panasz közül 22 megkeresést a bíróság felé továbbítottak. A bankok ügyfelei azért fordultak a fogyasztóvédõkhöz, mert a pénzintézetek továbbra is felszámolták a kockázati illetéket.

A fogyasztóvédõk szerint két eset létezik: a 193-as törvény kimondja, hogy bizonyos esetekben visszaéltek a kockázati illetékkel, például a jelzáloghitelek esetében az ügyfél a garanciaként betáblázott ingatlannal kiküszöböli a kockázati tényezõt, tehát nincs szükség a kockázati illeték kifizetésére. Ez esetben azonban a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az alperes pénzintézet valóban alaptalanul rótta ki a kockázati illetéket. A másik eset az 50-es számú sürgõsségi rendeletre vonatkozik, amely június 21. után eltörölte a kockázati illetéket is. Ez esetben a jogszabály teljesen egyértelmû, viszont a bankoknak 90 napos határidõ áll a rendelkezésükre, hogy a sürgõsségi rendeletet alkalmazzák, és ez a határidõ csak szeptember 20-án járt le.

Az elmúlt idõszakban 13 panaszt nyújtottak be összesen öt bank ellen az elégedetlen ügyfelek a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelõséghez az 50-es törvényben elõírtak kapcsán, amelyeknek több mint fele jogos – tájékoztatott Kulcsár Béla, az intézmény vezetõje. Mint részletezte, a legtöbb esetben a panaszosok azt róják fel a pénzintézetnek, hogy nem törölte a kockázati kamatot, de vannak olyan reklamációk is, amelyek szerint a bank a törvény értelmében nem módosította a hitelszerzõdést. Kulcsár szerint amennyiben a panaszok jogosak, a bankok 20–100 ezer lejes pénzbírságra számíthatnak. „Még nem tértünk rá a bírságolásra, azonban a panaszok több mint fele esetében már beigazolódott azok jogossága” – közölte Kulcsár. Hozzátette: más megyékhez viszonyítva nem tûnik magasnak ez a panaszszám, azonban a közeljövõben jelentõs növekedésre számítanak.

Maros megyében eközben már több mint 50 reklamáció érkezett, amelyeket Csomos Miklós, a fogyasztóvédelmi felügyelet vezetõje szerint már csoportosítottak, s elkezdték azok jogosságának kivizsgálását. Közlése szerint itt is alig néhány bank ellen érkezett panasz. Szerinte a fõ ok, hogy egyes bankok nem jól értelmezték az 50-es rendelkezést. Hozzátette: reméli, hogy az illetékesek a közeljövõben orvosolják a gondokat, ellenkezõ esetben ugyanis oda jutnak, hogy a fogyasztóvédelem alkalmazottai csakis a bankok elleni panaszokkal fognak foglalkozni, s nem marad idejük a más jellegû panaszokra. Csomos ugyanakkor arról is beszámolt, hogy nem csak a kockázati kamat miatt reklamálnak a bankok ügyfelei, sokan ugyanis a szolgáltatások minõsége ellen emelnek kifogást, mások szerintük jogtalan költségekre, szerzõdési elõírásokra panaszkodnak.

Kolozs megyében 17 bank ellen több mint 80 kifogás érkezett a megyei felügyelõséghez. Mircea Radu, az intézmény vezetõje elmondta, még javában folyik a dokumentumok vizsgálata, s csak ezt követõen döntenek majd az esetleges bírságokról. Közlése szerint a legtöbb panasz azzal kapcsolatos, hogy a pénzintézetek nem értesítették írásban ügyfeleiket az új jogszabállyal járó módosításokról, illetve az ellen emelnek kifogást, hogy továbbra is kell kockázati kamatot fizetniük.

Biharban 36-an tettek panaszt, és több százan kértek tanácsadást. Szatmár megyében eddig 17 banki ügyfél élt törvényes jogával, s emelt panaszt valamely pénzintézet ellen. Valentin Breban, a fogyasztóvédelmi felügyelõség igazgatója elmondta, itt is az írásbeli jelzést hiányolják a legtöbben. A fogyasztóvédelmiek vizsgálatot indítottak, az eredményekrõl a késõbbiekben tájékoztatnak. Szilágy megyében eddig 70 bankellenes panaszt regisztráltak, igaz, a legtöbb esetben nem az 50-es törvény be nem tartása ellen reklamáltak, hanem egy olyan zilahi pénzintézet ellen emeltek szót, amely állítólag ügyfelei megkérdezése nélkül emelt kamatot – közölte Claudiu Silaghi fõfelügyelõ. Hozzátette: itt is vannak panaszok a kockázati kamat megtartása miatt. Arad megyében fõként az immár törvénytelen kamatokra panaszkodik a több mint 30 reklamáló, aki a pénzügyi szektor tevékenysége ellen tett feljelentést. Ioan Hârlãu felügyelõ szerint valamennyi esetet egyenként megvizsgálnak, s nem zárta ki a pénzbírságok lehetõségét sem.

Temes megyében több mint 50 reklamáció érkezett az 50-es rendelet be nem tartása miatt. Marinela Iliaş, a fogyasztóvédelmi felügyelõség igazgatója tegnap arról számolt be, hogy eddig négy bank ellen indítottak vizsgálatot, s valamennyi esetben átlag 60 ezer lejes pénzbírság kirovásáról határoztak. Tájékoztatása szerint egyes bankok már elkezdték a hibák kiküszöbölését, mások azonban pert indítottak a fogyasztóvédelem ellen.

Mint arról beszámoltunk, a Capital című gazdasági napilap információi szerint a nagyobb hitelintézetek közül a Volksbank, a Bancpost és a Román Kereskedelmi Bank számíthat perek sorozatára amiatt, hogy nem tartotta be az 50-es rendelkezés elõírásait.

A rendelet miatt mélyülhet a válság

Egy neve elhallgatását kérõ banki szakember a Krónikának elmondta, veszélyes játszma zajlik. Mint részletezte, az a tény, hogy a kormány beavatkozik a banki ügyletekbe, elmélyítheti a válságot, és késleltetheti a krízisbõl való kilábalást. „A kamatokat a piac határozza meg, a kormány viszont hozhat olyan intézkedéseket, amelyek hatása a kamatok elmozdulásában nyilvánul meg. Ha gazdaságserkentõ intézkedéseket hoz, a kamatok csökkennek. Amint az 50-es számú kormányrendelet miatt felvetõdött az esetleges banki veszteség, a kamatok azonnal növekedni kezdtek” – magyarázta a szakember. Szerinte egy banki hitel költségeit elsõsorban a szabad piac, a konkurencia elve vezényli.

A bankok egyénileg dolgozták ki az árstratégiát. Az effektív éves kamat értékét kötelezõ feltüntetni a hitelreklámokban, a kamatlábak szintjérõl pedig minden esetben tájékoztatják a létezõ és potenciális ügyfeleket, de a hitel valós költségei több tételbõl állnak össze, és ezt minden bank másként állítja össze. „A valós költséget egyetlen pénzintézet sem csökkentheti.

Most azok vannak nehezebb helyzetben, amelyek korábban az 50-es határozat által megszüntetett illeték rovására csökkentették az effektív éves kamatot vagy a kamatlábat, hogy az jól mutasson a reklámokban” – ecsetelte a szakember, aki szerint természetesen voltak olyan kérdések, amelyeket tisztázni kellett, de „megfelelõen megválasztott pillanatban, jó elõre egyeztetve kellett volna ezeket az európai elvárásokat bevezetni”.