Turistamágnes. A Nagyváradon és környékén található gyógyvizű medencék, élményfürdők eddig is rengeteg belföldön nyaralót csábítottak
Fotó: Bálint Eszter
Ki tudják-e használni az erdélyi és partiumi szálláshelyek az óriási potenciált, ami abban rejlik, hogy a romániai lakosság többsége belföldi nyaralást tervez? Van-e stratégia a vendégek bevonzására, illetve külföldi turisták idecsábítására? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ idegenforgalmi szakemberekkel.
A koronavírus-járvány miatt a romániai alkalmazottak több mint 80 százaléka belföldön tervezi eltölteni idei szabadságát – derül ki a BestJobs munkaerőpiaci platform által hétfőn közzétett, június 15–25. között készített felmérésből. Mint az adatsorokból kiderül, a megkérdezettek 42 százalékát aggasztja az, hogy sokan nem tartják be a járvány megfékezése érdekében hozott óvintézkedéseket, 23 százalékuk pedig attól tart, hogy a járvány második hulláma felboríthatja vakációs terveit.
A válaszadók 80 százaléka az ország határain belül marad idén nyáron. 57,4 százalékuk a hazai hegyvidéken vagy a tengerparton szeretné eltölteni pihenőnapjait, 24,8 százalékuk otthon. A nyaralást tervezők 34,2 százaléka ugyanakkora összeget tervez nyaralásra költeni idén is, mint a pandémia előtti években, 16 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy a tavalyi költségvetéshez képest 30 százalékkal csökkentik le az idei szabadság büdzséjét. A megkérdezettek 50 százaléka szállodában vagy panzióban tervez megszállni, 12 százalékuk bérelt lakásban, illetve lakókocsiban vagy sátorban akar lakni a pihenőszabadság alatt.
A válaszadók 21 százaléka állította ugyanakkor azt, hogy a szabadság után két hétig otthonról fog dolgozni, hogy csökkentse a kollégák esetleges megfertőzésének veszélyét, 28 százalékuk egész évben folytatja a koronavírus-járvány miatt bevezetett távmunkát, 29 százalékuk pedig a szabadsága után minden óvintézkedés nélkül vissza fog térni munkahelyére. A megkérdezettek 18 százaléka fontolgatja, hogy Covid-tesztet végeztet az üdülésből való hazatérése után.
Európán belül a Kárpát-medence teljesített a legjobban a koronavírus elleni védekezés tekintetében, ami előnyt jelent a turizmus szempontjából – mutatott rá megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Hozzátette, erre ráerősít, hogy Romániában és Magyarországon is a jövedelmek egy részét a belföldi turizmus felé csatornázzák az üdülési csekkek rendszerén keresztül. A szakember ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, ezeket a lehetőségeket a láthatósággal lehet jobban kiaknázni, ahhoz hogy a turista szálláshelyet vagy programot válasszon, tudnia kell róla.
– részletezte Szilágyi Ferenc. További tanácsként fogalmazta meg, hogy a környéken kínált programokat is fel kell térképezni, hiszen a turista nem csak aludni és enni akar. A programokat amúgy meglátása szerint nem a magánszálláshelyeknek kell népszerűsíteniük, hanem az önkormányzatoknak vagy a szakmai társulásoknak kell felvállalniuk.
„Partium sajátos helyzetben van, hiszen Nagyváradról nézve a közeli úti célok nem feltétlenül Romániát vagy Erdélyt jelentik, hanem Magyarországot vagy a Kárpát-medencét. „Amikor a saját nyaramat tervezem, lehet, hogy Hajdúszoboszló, Gyula, a Hortobágy, a Tisza-tavi biciklis körút vagy éppen Felvidék számít közeli, biztonságos desztinációnak” – szögezte le a nagyváradi szakértő.
A tordai sóbánya is nagy nyertese lehet annak, hogy sokan utaznának belföldön
Fotó: Barabás Ákos
A PKE dékánja ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy nincs hosszú távú stratégia az új helyzetre, de általában véve is a hosszú távú turisztikai tervezés terén sok elmaradás van Romániában, amit nem lehet egy-két hónap alatt pótolni, de gyors, hatékony lépéseket lehet tenni.
Az infrastruktúra hiánya a nemzetközi turizmus tekintetében továbbra is hátránynak számít – mutatott rá Szilágyi Ferenc, aki szerint az intézményi infrastruktúra szempontjából is vannak elmaradások. Meglátása szerint
„Ha Románia a Kárpát-medencéből szeretne turistákat fogadni, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy kommunikálni kell. Például magyarul. Ennek jól kialakult kultúrája van Magyarországon, ahol olyan helyeken reklámoznak és kommunikálnak románul, ahol nincs helyi román lakosság. „Erőfeszítéseket tesznek, hogy a román turista odamenjen, és jól érezze magát, ez visszafele nem minden esetben működik” – összegzett Szilágyi Ferenc.
Kényszerhelyzet lett a járvány miatt a székelyföldi turizmusban vállalkozóknak a belföldi piac felé nyitás – értékelt eközben a Krónika kérdésére Horváth Alpár. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója hangsúlyozta,
„Ez nem azt jelenti, hogy a Székelyföld számára meghatározó magyarországi küldőpiacot el kell hanyagolni, viszont tudatában kell lenni, hogy az a mozgás már nem a vállalkozóktól vagy a turistáktól függ, a szállásadók hiába kommunikálnak jól, tartják be a biztonsági előírásokat, ha a határátlépés nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Horváth Alpár.
Hozzátette: minél távolabbra utazik a turista, minél több határt kell átlépnie, annál több bürokratikus akadállyal szembesül, tehát rövid távon az idei szezont a belföldi turizmus mentheti meg. Arra a kérdésre, hogy erre mennyire vannak felkészülve a vállalkozók, Horváth Alpár rámutatott,
Hasonlóképpen figyelni kell a partnerségekre a szabadidős programkínálatoknál. A vidéki turizmusban nagyszerű ajánlat a szekértúra, a nagyvárosi, családos vendégeknek ez egy izgalmas ajánlat, ám feltétlenül szükség van a „kultúrbrókerekre”, a helyi-térségi idegenvezetőkre, akik megfelelően tudnak közvetíteni a helyi szekeres és a Bákóból vagy Kolozsvárról érkező román turista között.
A szakember ugyanakkor kiemelte: a belföldi egészen más, mint a magyarországi küldőpiac, a belföldre eddig is inkább az egyéni, családos, baráti társaságok voltak jellemzők, a szervezett csoportos utazások ellenében. Ez inkább a panziókat, kulcsosházakat működtető kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez. Hargita megye például az ország „legpanziósabb” megyéi közé tartozik, ami most előnyt jelent. Kovászna megye pedig időben és jól lépett, amikor a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a megyei tanács, valamint a kereskedelmi és iparkamara támogatásával elindította a Visit Covasna – Safe Place kampányt még a lazítások előtt.
Fotó: Haáz Vince
„Meg kell szólítani a potenciális vendégkört, hiszen az emberekben sok feszültség felgyűlt, útra kelnének, de rengeteg bizonytalanságot, félelmet kell leküzdeni” – tanácsolta a turisztikai szakértő, aláhúzva, a csúcsszezon első hónapja már teljesen kompromittálódott, de még van remény arra, hogy augusztusban pótolni lehet. Igaz, továbbra is megvan a kockázat, hogy ha növekednek a koronavírus-fertőzéses esetszámok, újabb szigorításokat vezetnek be, és az ígéretes újraindulás helyett újabb visszaesés következik.
– mondta Horváth Alpár, aki szerint csak utólag derül majd ki, hogy az „óvatos visszakapaszkodásból” a székelyföldi turizmus miként részesül.
Véleménye szerint amúgy reményre ad okot, hogy a kisebbek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni, mint például a légitársaságok, nagy szállodaláncok vagy hajótársaságok, ahol évente több 10–100 ezer fős nemzetközi vendégkört kell mozgatni.
A szakértő egyúttal rámutatott,
„A teraszos vagy szobaszervizes megoldás, csak átmenetileg működhet. Túl vagyunk az első ijedtségen, szomorúságon, izgalmas készülődés jellemzi a székelyföldi vendéglátói hálózatot, a programszolgáltatók is az újranyitásra készülnek, de a turistáknak is el kell fogadniuk a megváltozott, merevebb vendéglátói kultúrát” – sommázott Horváth Alpár.
Magyarország máris csábít
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a nemzetközi Budapest-kampánnyal párhuzamosan elindította Magyarországot népszerűsítő kampányát is, a hirdetések 2020 nyarán először azoknak az országoknak a lakóit szólítják meg, amelyek Magyarországtól autóval is elérhető távolságban vannak. A július végéig tartó kampányidőszakban először Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szerbiában és Romániában kezdi el a kommunikációt az MTÜ, elsősorban a digitális platformokat használva, így a Facebookon, YouTube-on rövid imázsfilmekkel és egyéb hirdetésekkel üzen a közeli országok utazást tervező családjainak, baráti társaságainak. A WOW Hungary országmárka alatt futó kampány célja felhívni a figyelmet arra, a koronavírus járvány után Magyarország készen áll vendégül látni a turistákat. Az MTÜ közölte, kampányai során először nemcsak saját nyelvükön szólítja meg az utazást tervezőket, de minden célországban más és más kisfilmeket mutat be, és a különböző célcsoportoknak különböző üzeneteket fogalmaz meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!