Látható, vonzó célponttá kell válni a turizmusban

A válaszadók 80 százaléka az ország határain belül marad idén nyáron. 57,4 százalékuk a hazai hegyvidéken vagy a tengerparton szeretné eltölteni pihenőnapjait, 24,8 százalékuk otthon. A nyaralást tervezők 34,2 százaléka ugyanakkora összeget tervez nyaralásra költeni idén is, mint a pandémia előtti években, 16 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy a tavalyi költségvetéshez képest 30 százalékkal csökkentik le az idei szabadság büdzséjét. A megkérdezettek 50 százaléka szállodában vagy panzióban tervez megszállni, 12 százalékuk bérelt lakásban, illetve lakókocsiban vagy sátorban akar lakni a pihenőszabadság alatt.

A válaszadók 21 százaléka állította ugyanakkor azt, hogy a szabadság után két hétig otthonról fog dolgozni, hogy csökkentse a kollégák esetleges megfertőzésének veszélyét, 28 százalékuk egész évben folytatja a koronavírus-járvány miatt bevezetett távmunkát, 29 százalékuk pedig a szabadsága után minden óvintézkedés nélkül vissza fog térni munkahelyére. A megkérdezettek 18 százaléka fontolgatja, hogy Covid-tesztet végeztet az üdülésből való hazatérése után.

Láthatóvá kell válni a turizmusban

Európán belül a Kárpát-medence teljesített a legjobban a koronavírus elleni védekezés tekintetében, ami előnyt jelent a turizmus szempontjából – mutatott rá megkeresésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. Hozzátette, erre ráerősít, hogy Romániában és Magyarországon is a jövedelmek egy részét a belföldi turizmus felé csatornázzák az üdülési csekkek rendszerén keresztül. A szakember ugyanakkor kérdésünkre leszögezte, ezeket a lehetőségeket a láthatósággal lehet jobban kiaknázni, ahhoz hogy a turista szálláshelyet vagy programot válasszon, tudnia kell róla.

– részletezte Szilágyi Ferenc. További tanácsként fogalmazta meg, hogy a környéken kínált programokat is fel kell térképezni, hiszen a turista nem csak aludni és enni akar. A programokat amúgy meglátása szerint nem a magánszálláshelyeknek kell népszerűsíteniük, hanem az önkormányzatoknak vagy a szakmai társulásoknak kell felvállalniuk.

„Partium sajátos helyzetben van, hiszen Nagyváradról nézve a közeli úti célok nem feltétlenül Romániát vagy Erdélyt jelentik, hanem Magyarországot vagy a Kárpát-medencét.  „Amikor a saját nyaramat tervezem, lehet, hogy Hajdúszoboszló, Gyula, a Hortobágy, a Tisza-tavi biciklis körút vagy éppen Felvidék számít közeli, biztonságos desztinációnak” – szögezte le a nagyváradi szakértő.

„Ha Románia a Kárpát-medencéből szeretne turistákat fogadni, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy kommunikálni kell. Például magyarul. Ennek jól  kialakult kultúrája van Magyarországon, ahol olyan helyeken reklámoznak és kommunikálnak románul, ahol nincs helyi román lakosság. „Erőfeszítéseket tesznek, hogy a román turista odamenjen, és jól érezze magát, ez visszafele nem minden esetben működik” – összegzett Szilágyi Ferenc.

Székelyföldnek nyitnia kell
a belföld felé

Kényszerhelyzet lett a járvány miatt a székelyföldi turizmusban vállalkozóknak a belföldi piac felé nyitás – értékelt eközben a Krónika kérdésére Horváth Alpár. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója hangsúlyozta,

„Ez nem azt jelenti, hogy a Székelyföld számára meghatározó magyarországi küldőpiacot el kell hanyagolni, viszont tudatában kell lenni, hogy az a mozgás már nem a vállalkozóktól vagy a turistáktól függ, a szállásadók hiába kommunikálnak jól, tartják be a biztonsági előírásokat, ha a határátlépés nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Horváth Alpár.

Hozzátette: minél távolabbra utazik a turista, minél több határt kell átlépnie, annál több bürokratikus akadállyal szembesül, tehát rövid távon az idei szezont a belföldi turizmus mentheti meg.  Arra a kérdésre, hogy erre mennyire vannak felkészülve a vállalkozók, Horváth Alpár rámutatott,

Hasonlóképpen figyelni kell a partnerségekre a szabadidős programkínálatoknál. A vidéki turizmusban nagyszerű ajánlat a szekértúra, a nagyvárosi, családos vendégeknek ez egy izgalmas ajánlat, ám feltétlenül szükség van a „kultúrbrókerekre”, a helyi-térségi idegenvezetőkre, akik megfelelően tudnak közvetíteni a helyi szekeres és a Bákóból vagy Kolozsvárról érkező román turista között.

A szakember ugyanakkor kiemelte: a belföldi egészen más, mint a magyarországi küldőpiac, a belföldre eddig is inkább az egyéni, családos, baráti társaságok voltak jellemzők, a szervezett csoportos utazások ellenében. Ez inkább a panziókat, kulcsosházakat működtető kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez. Hargita megye például az ország „legpanziósabb” megyéi közé tartozik, ami most előnyt jelent. Kovászna megye pedig időben és jól lépett, amikor a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a megyei tanács, valamint  a kereskedelmi és iparkamara támogatásával elindította a Visit Covasna – Safe Place kampányt még a lazítások előtt.

– mondta Horváth Alpár, aki szerint csak utólag derül majd ki, hogy az „óvatos visszakapaszkodásból” a székelyföldi turizmus miként részesül.

Véleménye szerint amúgy reményre ad okot, hogy a kisebbek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni, mint például a légitársaságok, nagy szállodaláncok vagy hajótársaságok, ahol évente több 10–100 ezer fős nemzetközi vendégkört kell mozgatni.

A szakértő egyúttal rámutatott,

„A teraszos vagy szobaszervizes megoldás, csak átmenetileg működhet. Túl vagyunk az első ijedtségen, szomorúságon, izgalmas készülődés jellemzi a székelyföldi vendéglátói hálózatot, a programszolgáltatók is az újranyitásra készülnek, de a turistáknak is el kell fogadniuk a megváltozott, merevebb vendéglátói kultúrát” – sommázott Horváth Alpár.