2009. február 16., 09:252009. február 16., 09:25
A negyedik negyedéves mutatók arról tanúskodnak, hogy a növekedés összeomlik olyan országokban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában –, amelyek viszonylag jól megbirkóztak a válsággal. Mind ez ideig a legnagyobb mértékű visszaesés azokban az országokban – Észtországban és Lettországban – történt, amelyek nagy kereskedelmi hiányt halmoztak fel, és hitelekből fedezték fogyasztásukat.
Elemzők szerint újabb, jelentős mértékben külföldi hitelekre támaszkodó országok, köztük Bulgária és Románia fogja követni a balti államokat és recesszióba esnek, miután az olcsó hitelek kiapadtak, és a befektetők menekülnek a feltörekvő piacokról. A térség legerősebb gazdaságai sem tudják elkerülni a csökkenést a Németországgal és az eurózóna többi országával való kereskedelmi kapcsolatok miatt. „Közép-Kelet-Európa szinte minden országa recesszióban lesz 2009-ben” – idézte Neil Shearinget, a londoni Capital Economics tanácsadó cég közgazdászát a lap. Mint hozzátette, „az ipari termelés összeomlása, amelynek jelenleg tanúi vagyunk, kiterjed, és eléri a gazdaságok egészét”.
A gazdasági növekedés Lengyelországban és Szlovákiában nulla százalék körül alakulhat idén, míg Magyarországon és Csehországban jelentős zsugorodás lesz Shearing becslése szerint. Az újság rámutatott: Magyarországot sújtja az export visszaesése, valamint a pénzügyi feszültség, amelyet az okozott, hogy polgárai az utóbbi években túlzott mértékben eladósodtak külföldi devizában. Szlovákiában és Csehországban valószínűleg a negyedik negyedévben kezdődött a lassulás, főleg a nyugat-európai járműkereslet mérséklődése miatt.
A lap szerint e két ország „Európa Detroitjának” rendezkedett be az utóbbi néhány évben. A Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon gyártott járművek forgalma Nyugat-Európában 30 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők szerint Kelet-Európa felépülése nagyrészt Németországtól függ, ahová a keleti szomszédaitól származó export egyharmada irányul. Az IMF előrejelzése szerint a német gazdaság idén 2,5 százalékkal fog zsugorodni, egyes becslések szerint a második félévben azonban stabilizálódhat.
Eközben a magyarországi elemzők úgy látják, az ország máris egyértelműen recesszióban van, és a szakemberek szerint az infláció alakulása és a forint gyengülése miatt a jegybanknak egyelőre szüneteltetnie kell az alapkamat csökkentését. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a bruttó hazai termék (GDP) 2008 negyedik negyedévében 2,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak januárban 0,6 százalékkal emelkedtek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.