Inkább a bankhitel, mint a magas lakbér
Fotó: Barabás Ákos
Számos ok húzódik a szakértők szerint amögött, hogy a romániai lakosság inkább hosszú éveken keresztül hajlandó törleszteni a lakásvásárlásra felvett bankhitelt, mintsem albérletben éljen.
Helyhez kötöttebb a romániai lakosság a nyugatinál – ezzel magyarázták többek között a megkérdezett ingatlanpiaci szakemberek a tényt, hogy Románia élen jár az Európai Unióban az ingatlanokat birtokló állampolgárok arányát illetően.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala a közelmúltban hozott nyilvánosságra egy felmérést erre vonatkozóan.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy a lakáspiac sem arra van berendezkedve, hogy családoknak hosszú távon adjon bérbe jó állapotú otthonokat, és ha találunk is ilyent, akkor bérleti díja magasabb, mint a jelzáloghitel törlesztőrészlete.Ugyanakkor hosszú távú bérbeadásnak sincs nagy kultúrája nálunk, ki ne ismerne olyan családokat, akik épp hogy belakták az albérletüket, kiderült, a tulajdonos el akarja azt adni a fejük fölül, mivel így gyorsabban megtérül a korábbi beruházás.
Trella-Várhelyi Tamás marosvásárhelyi ingatlanszakértő szerint a számok mögött több ok is meghúzódik. Míg Nyugaton oda mennek az emberek, ahol az állásuk van, nem kötik le magukat egy ingatlan megvásárlásával, addig nálunk inkább az a jellemző, hogy ott keresnek állást, ahol lakásuk van, s mindenki törekszik arra, hogy saját lakása legyen.
– magyarázza az ingatlanszakértő. Hozzáteszi: a lakásrészletek nagysága sokszor a lakbérek szintjét üti, ezért is választják sokan inkább ezt a megoldást. Trella-Várhelyi Tamás szerint ennek az a veszélye, hogy Romániában nem stabil az ingatlanpiac, nem tudhatjuk, hogy húsz éve múlva ugyanilyen jó vagy ugyanilyen rossz lesz, s gyakran megtörténik, hogy a részletfizető munkahely nélkül marad pár év múlva, s akkor már nem tudja fizetni a lakásrészletet, s jön a bank, s elveszi a lakást.
Az ingatlanszakértő szerint ugyanakkor az is gátolja a bérlői kedvet, hogy jó lakást jó helyen elfogadható bérért nagyon nehéz kapni. „Amikor egy jó lakásról beszélek, egy teljesen bebútorozott, felszerelt ingatlanra gondolok, amelynek a közelében parkolási lehetőség is van, a környék csendes legyen, de mégse messze a központtól, az iskolától, a munkahelytől. Ráadásul még elfogadható lakbért is kérjenek érte. Ilyent nem könnyű találni” – mutatott rá Trella.
A tulajdonosok sokszor gyatra, régi bútorokkal rendezik be a kiadni kívánt lakást, amelyben régi a kályha, kopott a hűtő, épphogy működik a mosógép – ha van. Egy felújított, új felszereléssel berendezett ingatlanért pedig nagyon sok pénzt kérnek, s akkor inkább már legtöbben bankkölcsönhöz folyamodnak.
– mutatott rá a szakember. Hozzátette: kétszobás lakást, garzont nyilván olcsóbban lehet bérelni.
Marosvásárhelyen amúgy a lakbért keresők zömét még mindig az egyetemisták teszik ki, ez alakítja a lakbérárakat is. „A legdrágább zóna a Kornisa negyed, a legolcsóbb pedig a Meggyesfalvi negyed meg az Ady. A Kornisán egy meggyesfalvi bérlemény kétszereséért lehet lakást bérelni. Elfogadható árak a Kövesdombon, a Tudor negyedben vannak” – mondta Trella.
Az egyetemisták után az egy-két gyerekes családok keresnek albérletet leginkább. A szakember szerint az a kérdés, meddig folytatódik ez így, ugyanis
– teszi fel a kérdést az ingatlanszakértő.
A felmérésben szereplő adatokat Szabó Lehel, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi Well ingatlanügynökség vezetője is megerősítette. Szerinte
Az én házam, az én váram
Fotó: Pál Árpád
„Bár utóbbiakat is saját tulajdonú otthonként számolják bele a statisztikába, valójában a hitel kifizetéséig még nem számítanak annak, főként, ha számba vesszük, hogy sokan időközben belebuknak, nem tudják fizetni a részleteket. Ennek ellenére valós adat, hogy nagyon sokan laknak saját lakásban Romániában, hiszen még mindig a kommunizmus idejéből származó szemlélet szerint élnek az emberek, amikor az államilag kiutalt lakást mintegy saját otthonuknak, tulajdonuknak tekintették. A neveltetés miatt a fiatalok fő életcélja most is az, hogy minél hamarabb ingatlantulajdonosok legyenek, csak ezért dolgoznak, a fejlettebb országokban azonban ez már régóta nem így van” – emelte ki.
Mivel a bankok hitelnyújtási hajlandósága megkülönböztetett tényező az ingatlanpiacon, elsősorban ettől függ az ingatlanok árának alakulása is.
Ezáltal sokkal több készpénzt áramoltattak be a piacra, és nőtt a vásárlóerő, ezzel együtt pedig a kereslet is, így a kínálat folyamatosan csökkent, az árak pedig növekedni kezdtek. Szerencsére az ingatlanpiac kiszámítható, mivel 1930 óta hétéves ciklusokban működik: hét évig áremelkedés tapasztalható, utána pedig hét évig árcsökkenés. Ez azt jelenti, hogy a mostani emelkedési ciklus körülbelül 2021–2022-ben fog összeomlani. Ezt szintén a bankok okozzák majd, mert megszüntetik a készpénzbeáramlást, és ismét nehezen fognak hitelt adni.
Pontosan az ellenkezőjét kell tenni, mint amit a tömeg csinál, hiszen most mindenki lakást akar vásárolni szinte bármilyen áron. Akiknek megvan a pénzük egy lakásra, inkább várjanak, és semmiképp se most vásároljanak, azoknak azonban, akik más lehetőség híján hitel segítségével szeretnének lakást vásárolni, muszáj most lépniük a kedvezőtlen körülmények ellenére is, hiszen a piac összeomlása után nem fognak hitelt kapni” – foglalta össze az ingatlanpiac működési elvét Szabó.
Az ingatlanárak alakulásával kapcsolatosan Szabó Lehel elmondta, országos szinten és Székelyföldön egyaránt kijelenthető, az elmúlt két és fél évben legkevesebb ötvenszázalékos növekedés volt tapasztalható, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson pedig arányaiban egyforma mértékben nőttek az árak.
„Amikor Csíkszeredában két és fél évvel ezelőtt a Temesvári sugárúton egy első osztályú, kétszobás lakást 19 ezer euróért értékesítettünk, már sikerélményünk volt, most azonban egy hasonló ingatlan ára 45–50 ezer euró között mozog” – mondta.
„Udvarhelyen valamiért mindig is magasabbak voltak az árak egy kevéssel a megyeszékhelyhez képest, ott egy kétszobás lakás korábban 20–21 ezer euró körül mozgott, most ott is 45–50 ezerre emelkedett. Gyergyószentmiklóson az árak természetesen alacsonyabbak, de arányaiban ott is jelentős növekedés tapasztalható: míg régebben legfeljebb 10 ezer euróba került egy kétszobás lakás, most már 15–20 ezer euró között lehet csak megvásárolni. A gyergyói piac egyébként fellendülőben van, az ottani vásárlások száma gyakran meghaladja a Csíkszeredában értékesített lakásokét” – sorolta Szabó.
Szinte mindenki saját lakásban él Romániában
Romániában 2016-ban csaknem a teljes lakosság saját ingatlanban lakott – derül ki az Eurostat által tegnap közzétett felmérésből. Míg az uniós átlag 70 százalék, a saját tulajdonú lakásban élők aránya Romániában 96 százalékos. A második holtversenyben Litvánia és Horvátország 90 százalékkal. A lista másik végén Németország (52 százalék), Ausztria (55), Dánia (62) és Nagy-Britannia (63) áll. Romániában az állampolgárok négy százaléka bérelt lakást, míg az EU-s átlag 30,7 százalék. Németországban a lakosság közel fele (48,3 százalék) lakik bérleményben. Az Eurostat felméréséből az is kiderült, hogy az uniós állampolgárok 11 százaléka számára megterhelő a saját lakás fenntartása. Ezt a görögök 41 százaléka, a bolgárok 21 százaléka, a németek 16 százaléka, a dánok 15 és a románok 14,4 százaléka vallotta. Az Eurostat a lakások drágulásának alakulását is górcső alá vette, Romániában például tavaly 6,1 százalékkal nőtt a lakások ára, miután 2010-ben 7,5 százalékos csökkenést regisztráltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!