Lakbér helyett a bankhitelt választják: változatos okok és szempontok állhatnak a lakosság birtoklási vágya mögött

Az sem elhanyagolható tényező, hogy a lakáspiac sem arra van berendezkedve, hogy családoknak hosszú távon adjon bérbe jó állapotú otthonokat, és ha találunk is ilyent, akkor bérleti díja magasabb, mint a jelzáloghitel törlesztőrészlete.Ugyanakkor hosszú távú bérbeadásnak sincs nagy kultúrája nálunk, ki ne ismerne olyan családokat, akik épp hogy belakták az albérletüket, kiderült, a tulajdonos el akarja azt adni a fejük fölül, mivel így gyorsabban megtérül a korábbi beruházás.

Ott keresnek állást, ahol lakásuk van

Trella-Várhelyi Tamás marosvásárhelyi ingatlanszakértő szerint a számok mögött több ok is meghúzódik. Míg Nyugaton oda mennek az emberek, ahol az állásuk van, nem kötik le magukat egy ingatlan megvásárlásával, addig nálunk inkább az a jellemző, hogy ott keresnek állást, ahol lakásuk van, s mindenki törekszik arra, hogy saját lakása legyen.

– magyarázza az ingatlanszakértő. Hozzáteszi: a lakásrészletek nagysága sokszor a lakbérek szintjét üti, ezért is választják sokan inkább ezt a megoldást. Trella-Várhelyi Tamás szerint ennek az a veszélye, hogy Romániában nem stabil az ingatlanpiac, nem tudhatjuk, hogy húsz éve múlva ugyanilyen jó vagy ugyanilyen rossz lesz, s gyakran megtörténik, hogy a részletfizető munkahely nélkül marad pár év múlva, s akkor már nem tudja fizetni a lakásrészletet, s jön a bank, s elveszi a lakást.

Silány albérletek

Az ingatlanszakértő szerint ugyanakkor az is gátolja a bérlői kedvet, hogy jó lakást jó helyen elfogadható bérért nagyon nehéz kapni. „Amikor egy jó lakásról beszélek, egy teljesen bebútorozott, felszerelt ingatlanra gondolok, amelynek a közelében parkolási lehetőség is van, a környék csendes legyen, de mégse messze a központtól, az iskolától, a munkahelytől. Ráadásul még elfogadható lakbért is kérjenek érte. Ilyent nem könnyű találni” – mutatott rá Trella.

A tulajdonosok sokszor gyatra, régi bútorokkal rendezik be a kiadni kívánt lakást, amelyben régi a kályha, kopott a hűtő, épphogy működik a mosógép – ha van. Egy felújított, új felszereléssel berendezett ingatlanért pedig nagyon sok pénzt kérnek, s akkor inkább már legtöbben bankkölcsönhöz folyamodnak.

– mutatott rá a szakember. Hozzátette: kétszobás lakást, garzont nyilván olcsóbban lehet bérelni.

A bérlők zöme egyetemista

Marosvásárhelyen amúgy a lakbért keresők zömét még mindig az egyetemisták teszik ki, ez alakítja a lakbérárakat is. „A legdrágább zóna a Kornisa negyed, a legolcsóbb pedig a Meggyesfalvi negyed meg az Ady. A Kornisán egy meggyesfalvi bérlemény kétszereséért lehet lakást bérelni. Elfogadható árak a Kövesdombon, a Tudor negyedben vannak” – mondta Trella.

Az egyetemisták után az egy-két gyerekes családok keresnek albérletet leginkább. A szakember szerint az a kérdés, meddig folytatódik ez így, ugyanis

– teszi fel a kérdést az ingatlanszakértő.

Saját vagy a banké?

A felmérésben szereplő adatokat Szabó Lehel, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyó­szent­miklósi Well ingatlanügynökség vezetője is megerősítette. Szerinte

Ezáltal sokkal több készpénzt áramoltattak be a piacra, és nőtt a vásárlóerő, ezzel együtt pedig a kereslet is, így a kínálat folyamatosan csökkent, az árak pedig növekedni kezdtek. Szerencsére az ingatlanpiac kiszámítható, mivel 1930 óta hétéves ciklusokban működik: hét évig áremelkedés tapasztalható, utána pedig hét évig árcsökkenés. Ez azt jelenti, hogy a mostani emelkedési ciklus körülbelül 2021–2022-ben fog összeomlani. Ezt szintén a bankok okozzák majd, mert megszüntetik a készpénzbeáramlást, és ismét nehezen fognak hitelt adni.

Pontosan az ellenkezőjét kell tenni, mint amit a tömeg csinál, hiszen most mindenki lakást akar vásárolni szinte bármilyen áron. Akiknek megvan a pénzük egy lakásra, inkább várjanak, és semmiképp se most vásároljanak, azoknak azonban, akik más lehetőség híján hitel segítségével szeretnének lakást vásárolni, muszáj most lépniük a kedvezőtlen körülmények ellenére is, hiszen a piac összeomlása után nem fognak hitelt kapni” – foglalta össze az ingatlanpiac működési elvét Szabó.

Elkeserítő példák

Az ingatlanárak alakulásával kapcsolatosan Szabó Lehel elmondta, országos szinten és Székelyföldön egyaránt kijelenthető, az elmúlt két és fél évben legkevesebb ötvenszázalékos növekedés volt tapasztalható, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson pedig arányaiban egyforma mértékben nőttek az árak.

„Amikor Csíkszeredában két és fél évvel ezelőtt a Temesvári sugárúton egy első osztályú, kétszobás lakást 19 ezer euróért értékesítettünk, már sikerélményünk volt, most azonban egy hasonló ingatlan ára 45–50 ezer euró között mozog” – mondta.

„Udvarhelyen valamiért mindig is magasabbak voltak az árak egy kevéssel a megyeszékhelyhez képest, ott egy kétszobás lakás korábban 20–21 ezer euró körül mozgott, most ott is 45–50 ezerre emelkedett. Gyergyószentmiklóson az árak természetesen alacsonyabbak, de arányaiban ott is jelentős növekedés tapasztalható: míg régebben legfeljebb 10 ezer euróba került egy kétszobás lakás, most már 15–20 ezer euró között lehet csak megvásárolni. A gyergyói piac egyébként fellendülőben van, az ottani vásárlások száma gyakran meghaladja a Csíkszeredában értékesített lakásokét” – sorolta Szabó.