2011. június 01., 09:182011. június 01., 09:18
A londoni üzleti napilapnak „a tárgyalásokba bevont” illetékesek részletek nélkül elmondták, hogy felmerült a „nemzetközi részvétel” az adóbehajtásban és az állami vagyonok privatizációjában, emellett „ösztönzőket” dolgoznának ki Görögország magánhitelezői számára a törlesztési menetrend „önkéntes” meghosszabbítására. Az egyezség alapján Görögországnak újabb takarékossági intézkedéseket is végre kellene hajtania. Az illetékesek reményei szerint – elsősorban az állami vagyonelemek értékesítéséből, illetve a kereskedelmi kötvénybefektetőkkel szembeni törlesztési feltételek módosításával – új hitelek nélkül elő lehetne teremteni annak a 60–70 milliárd eurónyi új finanszírozásnak akár a felét is, amelyre Athénnak várhatóan 2013-ig szüksége lesz – írta forrásait idézve a hétfői Financial Times.
A lapnak nyilatkozó illetékesek felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az új csomag szinte mindegyik eleme jelentős ellenállásba ütközik a jelenlegi tárgyalásokban részes kormányok és intézmények közül „legalább egynek” a részéről, és még mindig előfordulhat, hogy az egyezségből nem lesz semmi. Emellett az euróövezeti jegybank (EKB) továbbra is ellenzi a görög adósságtörlesztés bármiféle olyan átstrukturálását, amelyet a hitelminősítők „adósi eseménynek” tekintenének – vagyis a feltételek olyan jellegű módosításának, amelyet technikailag törlesztési leállásnak lehetne minősíteni. Ebben az esetben a hitelminősítők „D” (default, nem törlesztő) szintre rontanák a görög kötvények besorolását, és ez azt is jelentené, hogy az EKB nem fogadhatná be e kötvényeket likviditási fedezetként. Mivel jelenleg az eurozóna központi bankja Görögország egyetlen likviditási forrása, ez a fejlemény a görög bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap által idézett illetékesek úgy gondolják, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciustól visszatérni a tőkepiacra, és onnan felhajtani új finanszírozást, ahogy az a jelenlegi, 110 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag tervei között szerepel, márpedig ebben az esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósíthatna újabb finanszírozást. Az IMF nélkül vagy az euróövezeti kormányok lesznek kénytelenek pótolni a kieső finanszírozást, vagy Athén törlesztési hátralékba kerül. Ez utóbbi bekövetkeztét citybeli elemzők és külföldi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minapi helyzetértékelése szerint Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé. A Barclays Capital rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát is. A minap elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy számolnak-e a görög adósságátrendezés lehetőségével, és a megkérdezettek 81 százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik ennek bekövetkeztét, a relatív többség – 43,8 százalék – azt mondta, hogy már 2011-re, és csak 18,8 százalék vélekedett úgy, hogy Görögország 2013-ig vagy még tovább kihúzza az adósságtörlesztési menetrend átalakítása nélkül.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a görög adósságátütemezés kockázatai meghaladnák az előnyöket, például a tovagyűrűző hatások akár több százmilliárd eurós bankveszteségeket is okozhatnának. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének minapi adósságpiaci elemzése szerint a görög adósságátrendezés még mindig elkerülhető, ha a reformfolyamatnak sikerül újabb lendületet adni, viszont a görög adóssághelyzet fenntarthatóságát önmagában egy esetleges átstrukturálás sem garantálná. A ház londoni elemzői által kidolgozott forgatókönyvek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy a görög átütemezés járványszerűen tovaterjedne, és Írország, Portugália és Spanyolország is adósságállománya átalakítására kényszerülne.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!