2011. június 01., 09:182011. június 01., 09:18
A londoni üzleti napilapnak „a tárgyalásokba bevont” illetékesek részletek nélkül elmondták, hogy felmerült a „nemzetközi részvétel” az adóbehajtásban és az állami vagyonok privatizációjában, emellett „ösztönzőket” dolgoznának ki Görögország magánhitelezői számára a törlesztési menetrend „önkéntes” meghosszabbítására. Az egyezség alapján Görögországnak újabb takarékossági intézkedéseket is végre kellene hajtania. Az illetékesek reményei szerint – elsősorban az állami vagyonelemek értékesítéséből, illetve a kereskedelmi kötvénybefektetőkkel szembeni törlesztési feltételek módosításával – új hitelek nélkül elő lehetne teremteni annak a 60–70 milliárd eurónyi új finanszírozásnak akár a felét is, amelyre Athénnak várhatóan 2013-ig szüksége lesz – írta forrásait idézve a hétfői Financial Times.
A lapnak nyilatkozó illetékesek felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az új csomag szinte mindegyik eleme jelentős ellenállásba ütközik a jelenlegi tárgyalásokban részes kormányok és intézmények közül „legalább egynek” a részéről, és még mindig előfordulhat, hogy az egyezségből nem lesz semmi. Emellett az euróövezeti jegybank (EKB) továbbra is ellenzi a görög adósságtörlesztés bármiféle olyan átstrukturálását, amelyet a hitelminősítők „adósi eseménynek” tekintenének – vagyis a feltételek olyan jellegű módosításának, amelyet technikailag törlesztési leállásnak lehetne minősíteni. Ebben az esetben a hitelminősítők „D” (default, nem törlesztő) szintre rontanák a görög kötvények besorolását, és ez azt is jelentené, hogy az EKB nem fogadhatná be e kötvényeket likviditási fedezetként. Mivel jelenleg az eurozóna központi bankja Görögország egyetlen likviditási forrása, ez a fejlemény a görög bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap által idézett illetékesek úgy gondolják, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciustól visszatérni a tőkepiacra, és onnan felhajtani új finanszírozást, ahogy az a jelenlegi, 110 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag tervei között szerepel, márpedig ebben az esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósíthatna újabb finanszírozást. Az IMF nélkül vagy az euróövezeti kormányok lesznek kénytelenek pótolni a kieső finanszírozást, vagy Athén törlesztési hátralékba kerül. Ez utóbbi bekövetkeztét citybeli elemzők és külföldi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minapi helyzetértékelése szerint Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé. A Barclays Capital rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát is. A minap elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy számolnak-e a görög adósságátrendezés lehetőségével, és a megkérdezettek 81 százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik ennek bekövetkeztét, a relatív többség – 43,8 százalék – azt mondta, hogy már 2011-re, és csak 18,8 százalék vélekedett úgy, hogy Görögország 2013-ig vagy még tovább kihúzza az adósságtörlesztési menetrend átalakítása nélkül.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a görög adósságátütemezés kockázatai meghaladnák az előnyöket, például a tovagyűrűző hatások akár több százmilliárd eurós bankveszteségeket is okozhatnának. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének minapi adósságpiaci elemzése szerint a görög adósságátrendezés még mindig elkerülhető, ha a reformfolyamatnak sikerül újabb lendületet adni, viszont a görög adóssághelyzet fenntarthatóságát önmagában egy esetleges átstrukturálás sem garantálná. A ház londoni elemzői által kidolgozott forgatókönyvek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy a görög átütemezés járványszerűen tovaterjedne, és Írország, Portugália és Spanyolország is adósságállománya átalakítására kényszerülne.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!