2011. június 01., 09:182011. június 01., 09:18
A londoni üzleti napilapnak „a tárgyalásokba bevont” illetékesek részletek nélkül elmondták, hogy felmerült a „nemzetközi részvétel” az adóbehajtásban és az állami vagyonok privatizációjában, emellett „ösztönzőket” dolgoznának ki Görögország magánhitelezői számára a törlesztési menetrend „önkéntes” meghosszabbítására. Az egyezség alapján Görögországnak újabb takarékossági intézkedéseket is végre kellene hajtania. Az illetékesek reményei szerint – elsősorban az állami vagyonelemek értékesítéséből, illetve a kereskedelmi kötvénybefektetőkkel szembeni törlesztési feltételek módosításával – új hitelek nélkül elő lehetne teremteni annak a 60–70 milliárd eurónyi új finanszírozásnak akár a felét is, amelyre Athénnak várhatóan 2013-ig szüksége lesz – írta forrásait idézve a hétfői Financial Times.
A lapnak nyilatkozó illetékesek felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az új csomag szinte mindegyik eleme jelentős ellenállásba ütközik a jelenlegi tárgyalásokban részes kormányok és intézmények közül „legalább egynek” a részéről, és még mindig előfordulhat, hogy az egyezségből nem lesz semmi. Emellett az euróövezeti jegybank (EKB) továbbra is ellenzi a görög adósságtörlesztés bármiféle olyan átstrukturálását, amelyet a hitelminősítők „adósi eseménynek” tekintenének – vagyis a feltételek olyan jellegű módosításának, amelyet technikailag törlesztési leállásnak lehetne minősíteni. Ebben az esetben a hitelminősítők „D” (default, nem törlesztő) szintre rontanák a görög kötvények besorolását, és ez azt is jelentené, hogy az EKB nem fogadhatná be e kötvényeket likviditási fedezetként. Mivel jelenleg az eurozóna központi bankja Görögország egyetlen likviditási forrása, ez a fejlemény a görög bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap által idézett illetékesek úgy gondolják, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciustól visszatérni a tőkepiacra, és onnan felhajtani új finanszírozást, ahogy az a jelenlegi, 110 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag tervei között szerepel, márpedig ebben az esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósíthatna újabb finanszírozást. Az IMF nélkül vagy az euróövezeti kormányok lesznek kénytelenek pótolni a kieső finanszírozást, vagy Athén törlesztési hátralékba kerül. Ez utóbbi bekövetkeztét citybeli elemzők és külföldi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minapi helyzetértékelése szerint Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé. A Barclays Capital rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát is. A minap elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy számolnak-e a görög adósságátrendezés lehetőségével, és a megkérdezettek 81 százaléka igennel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik ennek bekövetkeztét, a relatív többség – 43,8 százalék – azt mondta, hogy már 2011-re, és csak 18,8 százalék vélekedett úgy, hogy Görögország 2013-ig vagy még tovább kihúzza az adósságtörlesztési menetrend átalakítása nélkül.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a görög adósságátütemezés kockázatai meghaladnák az előnyöket, például a tovagyűrűző hatások akár több százmilliárd eurós bankveszteségeket is okozhatnának. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének minapi adósságpiaci elemzése szerint a görög adósságátrendezés még mindig elkerülhető, ha a reformfolyamatnak sikerül újabb lendületet adni, viszont a görög adóssághelyzet fenntarthatóságát önmagában egy esetleges átstrukturálás sem garantálná. A ház londoni elemzői által kidolgozott forgatókönyvek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy a görög átütemezés járványszerűen tovaterjedne, és Írország, Portugália és Spanyolország is adósságállománya átalakítására kényszerülne.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjak: különféle többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!