2010. január 14., 10:082010. január 14., 10:08
A jogszabálytervezet leszögezi, az érintetteknek idén június 30-áig ki kell tölteniük egy vagyonnyilatkozatot a 2009. december 31-én általuk birtokolt vagyonról, s le kell adniuk ahhoz az adóhivatalhoz, amelyhez lakóhelyük szerint tartoznak. Ebben a nyilatkozatban egyaránt be kell vallaniuk a tulajdonukban található ingatlanokat, vagyontárgyakat, tulajdonukban, illetve férjük/feleségük, valamint kiskorú gyermekeik tulajdonában található pénzösszegeket.
Mugurel Surupăceanu azzal érvel a tervezet mellett, hogy több országban is bevezették már a vagyonosok megadózását, s legtöbb helyen igen hatékonyan működik. Példaként Franciaországot hozta fel, ahol 0,55–1,8 százalék közötti úgynevezett szolidaritásadót kell fizetniük mindazoknak, akiknek vagyona meghaladja a 790 ezer eurót. Norvégiában a vagyonadó 0,9 és 1,1 százalék között váltakozik, míg Svájcban a nettó aktívák 1 százalékát kell adóként befizetni. Ez egyébként a kantonok országának legrégebbi adóneme.
A szociáldemokrata képviselő tegnap a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, már érkeztek személye elleni támadások a tervezet kidolgozása óta, mint részletezte, főként az érintettek adtak hangot elégedetlenségüknek.
Surupăceanu arra is kitért, hogy a törvényjavaslata egy alapelvet, a vagyonok teljes áttekinthetőségének elvét tartalmazza, mivel a tervezete értelmében minden egyes állampolgárnak ki kellene töltenie a vagyonnyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyt lát a tervezet elfogadására, Surupăceanu úgy vélekedett, igen nehezen fog támogatókat találni, de bízik abban, hogy a sajtó nyomást tud gyakorolni az ügyben.
Újságírói érdeklődésre Emil Boc miniszterelnök nem adott tegnap konkrét választ a vagyonadóra vonatkozó kérdésekre. Mint hangsúlyozta, jelen pillanatban a 2010-es évi költségvetés elfogadása képez prioritást, a vagyonadóról majd később lehet tárgyalni.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a parlamenti vita tárgyát képző büdzsé nem tartalmaz adó- és illetékemelést, így az adórendszert csak az elkövetkező években lehetne módosítani. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a napokban Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a legvagyonosabbak különadóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok