2010. január 14., 10:082010. január 14., 10:08
A jogszabálytervezet leszögezi, az érintetteknek idén június 30-áig ki kell tölteniük egy vagyonnyilatkozatot a 2009. december 31-én általuk birtokolt vagyonról, s le kell adniuk ahhoz az adóhivatalhoz, amelyhez lakóhelyük szerint tartoznak. Ebben a nyilatkozatban egyaránt be kell vallaniuk a tulajdonukban található ingatlanokat, vagyontárgyakat, tulajdonukban, illetve férjük/feleségük, valamint kiskorú gyermekeik tulajdonában található pénzösszegeket.
Mugurel Surupăceanu azzal érvel a tervezet mellett, hogy több országban is bevezették már a vagyonosok megadózását, s legtöbb helyen igen hatékonyan működik. Példaként Franciaországot hozta fel, ahol 0,55–1,8 százalék közötti úgynevezett szolidaritásadót kell fizetniük mindazoknak, akiknek vagyona meghaladja a 790 ezer eurót. Norvégiában a vagyonadó 0,9 és 1,1 százalék között váltakozik, míg Svájcban a nettó aktívák 1 százalékát kell adóként befizetni. Ez egyébként a kantonok országának legrégebbi adóneme.
A szociáldemokrata képviselő tegnap a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, már érkeztek személye elleni támadások a tervezet kidolgozása óta, mint részletezte, főként az érintettek adtak hangot elégedetlenségüknek.
Surupăceanu arra is kitért, hogy a törvényjavaslata egy alapelvet, a vagyonok teljes áttekinthetőségének elvét tartalmazza, mivel a tervezete értelmében minden egyes állampolgárnak ki kellene töltenie a vagyonnyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyt lát a tervezet elfogadására, Surupăceanu úgy vélekedett, igen nehezen fog támogatókat találni, de bízik abban, hogy a sajtó nyomást tud gyakorolni az ügyben.
Újságírói érdeklődésre Emil Boc miniszterelnök nem adott tegnap konkrét választ a vagyonadóra vonatkozó kérdésekre. Mint hangsúlyozta, jelen pillanatban a 2010-es évi költségvetés elfogadása képez prioritást, a vagyonadóról majd később lehet tárgyalni.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a parlamenti vita tárgyát képző büdzsé nem tartalmaz adó- és illetékemelést, így az adórendszert csak az elkövetkező években lehetne módosítani. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a napokban Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a legvagyonosabbak különadóját.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?