Külföldiekkel pótolják a kivándorlás okozta munkaerőhiányt a romániai vállalkozók

Az EB szerint a megoldás az országban maradt munkaerő folyamatos át- és továbbképzése. Ugyanakkor arra is kitér a jelentés, hogy a bérek az országban gyorsan növekednek, emelkedésre tovább lehet számítani, bár a növekedés üteme lelassul, hiszen a közeljövőben a közszférában már nem várható jelentős fizetésemelés. Kiemelik ugyanakkor, hogy a reálbérek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a termelékenység.

Az elemzés készítői szerint a munkaerőpiac fejlődése folytatódik, ezt támogatja a gazdasági növekedés, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll. A mutatók tekintetében nagyok az eltérések a különböző térségekben, és a különböző ágazatokban, így elsősorban a szakképzettek körében növekszik a hiány. A helyzet javulása ellenére ugyanakkor a lakosság körében még mindig magas azoknak a száma, akik nem dolgoznak.

Közülük is kiemelkedő a 15 és 24 év közöttiek aránya, ők teszik ki az inaktív lakosság 71,17 százalékát. Azoknak a fiataloknak a száma, akik nem tanulnak, nem dolgoznak, és nem vesznek részt semmilyen képzésen, az EU-tagállamok közül Romániában a legmagasabb. Az alkalmazást ösztönző közpolitikák hatása elhanyagolható, a tartós munka nélkül élők aránya is növekedett.

Egyre többen „importálnak”
munkaerőt

Közben pedig akkora méreteket ölt a munkaerőhiány, hogy a cégek Európai Unión kívüli országokból kénytelenek munkásokat alkalmazni. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) legfrissebb statisztikái szerint tavaly, a január–augusztusi időszakban mintegy 97 000 olyan gazdátlan állás volt Romániában, amit nincs, aki betöltsön – a helyzet egyre súlyosabb voltát jelzi, hogy ez a szám 50 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet.

Közben más adatok szerint mintegy 4 millió román állampolgár él és dolgozik tartósan külföldön.
A 2019-es amúgy már a harmadik egymást követő év volt, amikor a bukaresti kormány – eleget téve az üzleti szféra kérésének – növelte az országban alkalmazható, Unión kívülről érkező alkalmazottak számát, tavaly ez már 30 000-re rúgott. Az Economica.net gazdasági hírportál kérésére,

A hivatalos statisztikák szerint amúgy többségük fiatalabb 34 évesnél, a legtöbben Vietnámból, Törökországból vagy Nepálból érkeztek, és Bukarestben, valamint Ilfov, Konstanca, Temes, Brassó és Kolozs megyében dolgoznak.

Súlyosbodik a helyzet

Ez a szám pedig minden bizonnyal idén tovább fog emelkedni: egy friss felmérés szerint ugyanis három romániai munkáltatóból egy azt fontolgatja, hogy a 2020-as év folyamán külföldi munkaerőt alkalmaz, 11 százalék pedig már meg is tette az ehhez szükséges lépéseket. A BestJobs.ro munkaerőtoborzó portál által készített kutatás szerint a cégek további 22 százaléka sem zárja ki ezt az opciót.

36 százalék szerint eközben alacsony a hazai alkalmazottak termelékenységi rátája, 27 százalék szerint pedig az itthoni munkaerő az állás elvárásaihoz vagy a saját rátermettségéhez képest túl magas fizetést vár. Amúgy a cégek 45 százaléka szakképzetlen munkaerőt vár külföldről, 41 százalék mérnököt vagy más területen dolgozó szakembert, 33 százalék szakképzett munkást, 12 százalék informatikust, 8 százalék pedig menedzsert. A munkáltatók olyan piacokon keresik a munkaerőt, ahol alacsonyabb bérköltség mellett is találnak alkalmazottakat, a legtöbben Dél-Kelet-Európából vagy a Moldovai Köztársaságból hoznak maguknak munkásokat, de egyre elterjedtebb az ázsiai munkaerő alkalmazása is.

Szerinte amikor két országot összehasonlítunk, több dolgot is meg kell vizsgálni. Például a lakásviszonyokat, mert hiába 1000 euró az átlagbér egy országban, ha a többségnek nincs saját tulajdonú lakása, a jövedelem 30–40 százaléka elmegy lakbérre. Másik szempont, hogy mennyibe kerül egy országban a jóléti kosár. Évekkel ezelőtt ez a közép-keleti országokban drágább volt, mint a nyugat-európaiakban, mert a különböző szolgáltatókat magánosították, azok felvitték az árakat, így a gáz és az áram drágább volt például Magyarországon, mint Németországban. Ez azóta megváltozott, mert az államok beavatkoztak, és szabályozták a díjszabásokat.

Antal Árpád szerint a kivándorlás mértékét jelentősen befolyásolja, hogy milyen a szolgáltatások minősége egy adott országban.

– mondta a polgármester. Emlékeztetett, jelentősen növekedett a kivándorlás a magyarok körében a marosvásárhelyi fekete március után, a román értelmiség egy része a bányászjárások után döntött úgy, hogy kivándorol. „A nyugat-európai kultúra évszázadok alatt alakult ki, nekünk most kellene kialakítanunk magunknak olyan körülményeket, hogy jól és biztonságban érezzük magunkat” – szögezte le.