Másé a tőke. Románia 42 megyéjéből 34-ben külföldi tulajdonban van a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat
Fotó: Pixabay.com
Románia 42 megyéjéből 34-ben a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalat külföldi kézben van – vont mérleget az Economica.net portál. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint azonban torzít a statisztika, a valóságban a romániai gazdaságban fele-fele arányban van jelen a hazai és a külföldi tőke.
2019. augusztus 09., 12:252019. augusztus 09., 12:25
2019. augusztus 09., 12:262019. augusztus 09., 12:26
A multik a legnagyobbak – vonhatjuk le a következtetést, ha megnézzük, hogy milyen tulajdonban vannak az ország legnagyobb vállalkozásai. Az Economica.net portál a cégbíróságtól kérte ki, hogy melyek voltak a legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező gazdasági egységek a 41 megyében, illetve Bukarestben, s mint kiderült,
Erdélyben mindössze két olyan megyét találunk, amelyben a legnagyobb cég nem külföldi alaptőkével működik.
Román állami kézben van eközben Szeben megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata. A Romgazról beszélünk, amelynek üzleti eredménye 4,96 milliárd lejre rúgott 2018-ban. Eközben
A többi erdélyi megyében német, japán, kanadai, görög, svéd, amerikai, svájci és luxemburgi tulajdonban levő vállalatokat találunk, és egy nemzetközi befektetési alappal is találkozunk. Arad megyében a japán Takata tarol a maga 2,62 milliárd lejes árbevételével, míg Beszterce-Naszód megyében a német Leoni a legnagyobb játékos 1,47 milliárd lejes forgalommal.
A Bihar megyében listavezető Celestica kanadai kézen van, és 1,39 milliárd lejes forgalmat bonyolított le, Brassó megye gazdaságát pedig a svéd Autoliv vezeti 4 milliárd lejes üzleti forgalommal. A szintén német Daimler uralja Fehér megyét 7,22 milliárd lejes árbevétellel. Hunyad megyében a Sews Románia, vagyis a japán Sumitomo Electric Wiring Systems Europe itteni vállalata a listavezető 853,27 millió lejjel.
Kovászna megyében a Fabrica de Lapte Braşov Rt.-t megvásárló görög Olympos számláira futott be a legtöbb pénz, összesen 468 millió lej. A japán Sumitomo Electric Industries alárendeltségében levő Bordnetze Kft. a legnagyobb Krassó-Szörény megyében 945,48 millió lejes üzleti forgalommal. Maros megyében a német E.ON 3,71 milliárd lejes üzleti forgalma bőven elég volt a piacvezetői szerephez. Máramaros megyében az amerikai Eatonnek 1,21 milliárd lejes árbevételre volt szüksége ugyanehhez.
Szatmár megyében a svájci Aurtonet Group a legnagyobb 1,43 milliárd lejes forgalommal. A luxemburgi Tenaris tulajdonában levő Silcotub Szilágy megye legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalata a maga 2,18 milliárd lejével. Temes megyében található eközben a Közép- és Délkelet-Európa növekedési piacaira koncentráló nemzetközi befektetési alap tulajdonában levő Profi üzletlánc, amely 5,92 milliárd lejes üzleti forgalmával érte el, hogy 2018-ban listavezető címet.
„A cégbíróság megyékre lebontott kimutatása torzít, nem mutat teljesen valós képet, hiszen a térségben az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül Romániában a legmagasabb a hazai tőke aránya” – vallja azonban Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója, akit az Economica.net portál elemzéséről kérdeztünk. Mint rámutatott,
A szakember értékelése szerint a statisztikák alapján valóban nagyon sok megyében külföldi vállalat a listavezető, ám ezeket a statisztikákat nem kell feltétlenül értelmezés nélkül elfogadni. A megyei listavezetők közül nagyon sok a privatizált vállalat, tehát romániai alapítású gyár, ami a magánosítás során került külföldi tulajdonba. Argeş megyében a Dacia-gyárat megvásárolta a Renault, Dolj megyében az Oltcit-gyár ma a Fordhoz kötődik. Hasonlóképpen Bukarestben a Petrom magánosítás során került az osztrák OMV tulajdonába, mint ahogy a kazahok megvásárolták a năvodari-i kőolajfinomítót. A galaci kohászati kombinát, a Dâmboviţa megyei Arctic háztartási gépeket gyártó vállalat is a privatizálás során került külföldi tulajdonba.
ű– hívta fel a figyelmünket Králik, aki egyúttal azt is kiemelte, hogy a megyei listák élén vannak állami tulajdonban levő vállalatok is, Szeben megyében a Romgaz, Gorj megyében az Oltenia energetikai szolgáltató, vagy Vâlcea megyében az Oltchim.
Králik Lóránd hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt években nagyon sok autóipari beszállító jelent meg elsősorban Erdélyben – Szatmártól Besztercéig jelen vannak –, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak le. „Tizenöt évvel ezelőtt, még az európai uniós csatlakozás előtt nagyon sok könnyűipari vállalkozás volt az országban, ám ezek egy része azóta továbbállt, és
– mutatott rá a szakértő. Példaként Bihar megyét említette, ahol a két vezető vállalkozás is hasonló, a Celestica és Plexus is hosszabb időre gyökeret eresztett.
„Románia a környező országokhoz képest nagy piacnak számít, a volt kommunista tömb országai közül a lengyel és a romániai piac ilyen mértékű, ez pedig azt eredményezi, hogy Lengyelország és Románia nem függ annyira a külkereskedelemtől, mint a kisebb, nyitott piacok, például Magyarország, Szlovénia vagy Szlovákia, ahol gyakorlatilag az exporttól és az importtól függ az egész ország gazdasága” – részletezte a gazdasági szakember.
Hozzátette: Romániában a gazdasági nyitottsági index nem olyan magas – Magyarországon, és Szlovéniában például ez a romániainak a kétszerese. „A gazdasági nyitottságot a piac nagysága határozza meg, ám egy esetleges válság idején a nem túl nagy nyitottsággal rendelkező országok, mint Románia, ebből a szempontból kevésbé sebezhetőek, az exportpiacok beszűkülése kevésbé befolyásolja az ország gazdaságát” – hangsúlyozta Králik, aki szerint Románia 12 évvel az EU-s csatlakozás után megtisztult az úgynevezett „forró tőkétől” , amely csak a profit maximálásával foglalkozik, és ahogy a bérek nőnek, továbbáll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!