Közpénzügyek: megtorpedózták a bukarestiek a székelyföldi reformtervet

A kormány elképzelése szerint a megyei tanácsokhoz kerül a gyerekvédelmi és szociális rendszer finanszírozása, a nem klerikális alkalmazottak bére, míg a településekhez a fogyatékkal élők juttatása és gondozóik bére.

Antal Árpád kiszámolta, hogy Sepsiszentgyörgy ezáltal a tavalyhoz képest 3,6 millió lejes többletet kap, ám a többletfeladatok több mint 10 millió lej kiadást jelentenek, ami

Kovászna megye önkormányzatánál a veszteség még nagyobb. Kifejtette, ezzel a nagyon gazdag és a nagyon szegény önkormányzatok járnak jól, ám a társadalom gerincét jelentő középméretű és -teljesítményű önkormányzatokat gyengítik, és továbbmélyítik a szakadékot, hiszen például Moldvában, ahol az átlagnál több gyerek van állami gondozásban, sokkal nagyobbak lesznek a kiadások, miközben a bevételeik alacsonyak.

Bukaresti külön alku
és szétfejlődés

Mint a székelyföldi elöljáró kérdésünkre felidézte, az egész konfliktus onnan ered, hogy a személyi jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentette kormány, ez a visszaosztásnál 40, a teljes költségvetésben 25-30 százalékos kiesést eredményezett az önkormányzatok költségvetésében. Hozzátette, ezt tavaly kisebb-nagyobb mértékben az áfából befolyt összegekből kipótolta a kormány, így voltak, akik sokat, és voltak, akik kevesebbet veszítettek. Közben kiderült, hogy

„Ez a turpisság az elmúlt év végén derült ki, akkor a Székelyföldi Közpolitikai Intézettel elkészítettük a romániai közpolitikai helyzet átvilágítását. Ebből az derült ki, hogy hihetetlen szakadékok vannak a települések között” – hívta fel a figyelmet a szociológus végzettségű politikus. Rámutatott, az elmúlt három évtizedben a kormányok felelőtlen döntései következtében olyan szintű „szétfejlődés” történt az országban, hogy

Ez konjunkturális helyzet, hiszen Bukarest 1. kerületében vannak az állami intézmények, és a multinacionális cégek székhelyei, így ott az átlagbér meghaladja a havi 31 ezer lejt, ami annyi, mint Luxemburgban.  Tehát egy főre visszaosztva az első kerületben 9662 lej a személyi jövedelemadó, miközben a megyei jogú Vaslui-ban 600 lej. „Egy normális országban ezeket az egyenlőtlenségeket korrigálják” – szögezte le Antal Árpád.

Fővárosi kamikazeakció

Az átvilágításra alapozva a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kidolgozott egy javaslatot, ami teljesen új alapokra helyezi a helyi pénzügyeket, hogy létrejöjjön a kohézió. Kiderült ugyanis, hogy a konjunkturális bevételekből az országban 90 település nyer, a többi 3100 csak elszenvedője a rendszernek.

– vallja Antal Árpád.

A javaslatban meghatározzák egy főre leosztva a személyi jövedelemadóból befolyt összeg alsó plafonját, ha egy település  ezt nem éri el, a kormánynak kell felpótolnia, hogy a település működni tudjon. Ugyanakkor egy plafont is meghatároznak, ha ezt túllépi a település, a többletet  elveszik, és megyén belül újraosztják, ha pedig a megyei plafont is átlépik, akkor országos szinten osztják újra. „Valójában egy lej sem kerülne a kormányhoz, de igazságosabb elosztási mechanizmus lépne életbe, és a kormánynak nem kerülne ez több pénzébe” – részletezte Antal Árpád. Ezt a javaslatot a polgármesterek, önkormányzati vezetők többsége támogatta, sőt a kormánynak sem volt ellenvetése, de Bukarest ellenérdekelt volt, és a kamikazeakciójukkal kiprovokáltak egy teljesen új ajánlatot. Antal Árpád abban bízik, hogy sikerül mégis elfogadtatni a kormánnyal ezt a változatot, vagy ha nem, a költségvetés parlamenti vitáján módosító javaslatként mégis bekerül.