A határon átívelő energia- és régiófejlesztési problémákat kívánja rendezni az a román–magyar együttműködési megállapodás, amelyet csütörtökön Szatmárnémetiben látott el kézjegyével Bajnai Gordon magyar gazdasági miniszter és Ovidiu Silaghi kis- és középvállalkozásokért, kereskedelemért, illetve turizmusért felelős tárcavezető. Az egyezmény szövegét ötvenfős, magyar és román gazdasági szakemberekből álló vegyes bizottság dolgozta ki. „Olyan, évente megújuló gazdasági egyezményről van szó, amelyik szövegét szakértői szinten csütörtökön véglegesítette és tette nyilvánossá a két ország képviselője” – nyilatkozta Marius Roman, a gazdasági minisztérium helyettes főtitkára.
A csütörtökön aláírt dokumentum szerves részét képezi az október 21-i szegedi közös kormányülés előkészítésének. A tervezet hatályba lépését a kormánytalálkozón döntik el. Az aláíró felek kiemelt fontossággal kezelik az egyezményt, meglátásuk szerint a két ország gazdaságai problémái több ponton is találkoznak. Románia uniós csatlakozásával a két ország határain az áruforgalom jelentősen megnövekedett, összértéke a korábbi kétmilliárd euróról ötmilliárdra duzzadt, és egyre több a határon átnyúló befektetés is – indokolták. Bajnai Gordon szemléletes példákkal érzékeltette a két ország közötti gazdasági viszonyokat. Mint hangoztatta, az elmúlt másfél évben Románia akkora fejlődésen ment át, hogy Magyarország export tekintetében Ausztriával, az importot illetően pedig az Egyesült Királysággal azonos szintű ügyfélként kezeli. Közel nyolcezer magyarországi vállalkozó csaknem ötmilliárd eurót fektetett be Romániában az utóbbi években. „Magyarország is tárt karokkal várja a romániai befektetőket” – jelentette ki Bajnai. Az egyezmény kitér az energetikai együttműködésre is, valamint a két ország gázvezetékeinek összekapcsolását és összehangolt felhasználását kiemelten fontos kérdésként kezeli. A szakemberek szerint több közép-európai országot is érint ez a probléma, ennek a kérdésnek a megoldásával kiküszöbölhető lenne ugyanis az államok kiszolgáltatottsága, nem függenének annyira a nagy gázimportőr országoktól. A két országot összekötő közút- és vasúthálózat rehabilitációja is napirendre került. Közös erővel jobb eredményeket érhetnek el az uniós fórumokon – következtettek a tárgyaló felek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok