Megtörténhet, hogy két-három havi számlát kell egyszerre kifi zetni
Fotó: Jakab Mónika
Ha Románia megtermelné a teljes energiaszükségletét, akkor sem tudna kiszakadni az európai piacról, és olcsó energiát értékesíteni belföldön – cáfolta a közösségi oldalakon terjedő áltudományos elemzést a lapunk által megszólaltatott szakértő. Az energiaexportot és -importot a fogyasztás ciklikussága határozza meg, ezért ha az országban megtermelt energiát viszonylag olcsón dobnák piacra, arra azonnal lecsapnának a kereskedők, és felvernék az árát.
2022. október 05., 14:062022. október 05., 14:06
Polgári engedetlenségre buzdító áltudományos elemzés terjed a Facebook közösségi oldalon, egyre több magyar ajkú erdélyi felhasználó osztja meg a román nyelvű szöveget, miszerint a magas energiaárak hátterében valójában a spekuláció áll. A terjedelmes szövegben hemzsegnek a számok, hogy mennyi energiát termel a cernavodai atomerőmű, a vízi erőművek, külön a két Vaskapu erőmű, amely az ismeretlen szerző szerint naponta összesen 2660 megawatt energiát termel, ezt „testvériesen” elosztva Szerbiával, napi 1330 megawatt energiát jelent. A poszt felsorolja a szélerőműveket, az erdélyi napelemparkokat, és arra a következtetésre jut, hogy Románia nagy energiatermelő, mégis a lakossággal drágán fizettetik meg, ha lejár az árplafon. A szövegben azzal riogatnak, a havi számlák értéke eléri majd a 6–7 ezer lejt, és ennek ellenértékeként az Európai Unió „szabadkőműves és sátánista” vezetői elkobozzák majd az emberek házait.
„A közös európai piac határozza meg az energia árát, ahol jelenleg a kereslet magasabb, mint a kínálat” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, amikor a közösségi oldalakon terjedő, sokak által kész tényként kezelt információk valóságtartalmáról kérdeztük.
A szakember elmondta, a leállást senki nem támogatja, így a ciklikusság jellemzi az exportot és az importot: amikor csúcsfogyasztás van, importra szorulunk, a köztes időben pedig kivisszük az energiát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, összecsatolt, közös európai piac van, a belföldi termelők akkor sem tudnák olcsóbban adni az energiát, ha erre lenne akarat, hiszen ha kijön a piacra egy olcsó ajánlattal, arra azonnal lecsapnak a kereskedők, és fellicitálják.
– ecsetelte Nagy-Bege Zoltán –, aláhúzva, az éves összehasonlítások értelmetlenek, az éves átlagokból nem lehet következtetéseket levonni.
A földgáz esetében például a ciklikusság szezonális, télen többet fogyasztunk, mint nyáron, a november és március közötti időszakban használjuk el az éves fogyasztás 70 százalékát, tehát egyértelmű, mikor van a csúcsfogyasztás, mikor szorul az ország importra.
A kritikus időpontokban is fedezni kell a fogyasztást, ilyenkor van szükség az importra. Gyakran előfordul, hogy egy nap alatt Románia importálja és exportálja is az energiát, reggel és este külföldről vásárol, napközben, amikor teljes kapacitással működnek a napelemparkok, a szélerőművek, és a cernavodai atomerőművel sincs éppen semmi gond, akkor eladja a felesleget.
„Idén csökkent a fogyasztás, és a mérleg átbillent az export felé, tehát az év első felében Románia több energiát adott el külföldre, mint amennyit vásárolt” – fejtette ki egyúttal kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Mint részletezte, az elmúlt 10–15 évben, amióta megjelentek a megújuló energiaforrások, Európában egyetlen ország sem törekszik arra, hogy akkora termelőkapacitása legyen, ami csúcsidőben is fedezni tudja a szükségleteket, inkább külföldről pótolja, hiszen amikor nem pörög a fogyasztás, az erőműveket nem lehet leállítani, vagy ha mégis megtennék, akkor nagyon hosszú idő alatt térülne meg a beruházás.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Kiemelte: az a lényeg, hogy a rendszer legyen rugalmas, épüljenek ki a határkapacitások, hogy lehessen importálni és exportálni, a szükségletet lehessen mindig fedezni, a megtermelt többletet pedig értékesíteni, hiszen ma már az állami tulajdonban levő vállalatok is próbálják maximalizálni a profitot.
Késhetnek a lakossági áram- és gázszámlák
Késve fogják megkapni az emberek az áram- és gázszámlákat, és két-három hónap fogyasztását kell majd kifizetniük egyszerre – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Dumitru Chisăliţă rámutatott, az energiaárak kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet szeptember 1-jén adta ki a kormány, és ugyanazon naptól hatályba is lépett, így a szolgáltatóknak nem volt idejük elvégezni a szükséges módosításokat a számlázási szoftvereken. „Márpedig ez időbe telik. Az elmúlt alkalmak tapasztalatai alapján akár két-három hónapot is felvehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette, emiatt a fogyasztóknak arra kell számítaniuk, hogy csak két-három hónap múlva kapnak számlát, és akkor két-három havi fogyasztást kell egyszerre kifizetniük. „A szolgáltatók nem kötelesek újraütemezni a kifizetést” – jegyezte meg Dumitru Chisăliţă.
Románia kevésbé függ az energiaimporttól
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja nemrég elemzést készített a földgáz energetikai szerepéről az EU országaiban. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói az elemzésben rámutatnak, Románia egyedülálló helyzetben van az Európai Unióban, mivel az energiamixben viszonylag magas a földgáz aránya, vagyis 30 százalékos, ami az 5. helyet szavatolja az Unióban, ahol e tekintetben Olaszország az első, 40 százalékkal. Ugyanakkor Románia kevésbé függ Oroszországtól vagy más országoktól. A legfrissebb statisztikák szerint Románia a hazai gázfogyasztás fedezésére nagyrészt – 72 százalékban – saját termelésére támaszkodik, a 2021-es fogyasztásnak 24 százalékát fedezte a közvetlen orosz import, 4 százalékát pedig más országokból származó import.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!