Megtörténhet, hogy két-három havi számlát kell egyszerre kifi zetni
Fotó: Jakab Mónika
Ha Románia megtermelné a teljes energiaszükségletét, akkor sem tudna kiszakadni az európai piacról, és olcsó energiát értékesíteni belföldön – cáfolta a közösségi oldalakon terjedő áltudományos elemzést a lapunk által megszólaltatott szakértő. Az energiaexportot és -importot a fogyasztás ciklikussága határozza meg, ezért ha az országban megtermelt energiát viszonylag olcsón dobnák piacra, arra azonnal lecsapnának a kereskedők, és felvernék az árát.
2022. október 05., 14:062022. október 05., 14:06
Polgári engedetlenségre buzdító áltudományos elemzés terjed a Facebook közösségi oldalon, egyre több magyar ajkú erdélyi felhasználó osztja meg a román nyelvű szöveget, miszerint a magas energiaárak hátterében valójában a spekuláció áll. A terjedelmes szövegben hemzsegnek a számok, hogy mennyi energiát termel a cernavodai atomerőmű, a vízi erőművek, külön a két Vaskapu erőmű, amely az ismeretlen szerző szerint naponta összesen 2660 megawatt energiát termel, ezt „testvériesen” elosztva Szerbiával, napi 1330 megawatt energiát jelent. A poszt felsorolja a szélerőműveket, az erdélyi napelemparkokat, és arra a következtetésre jut, hogy Románia nagy energiatermelő, mégis a lakossággal drágán fizettetik meg, ha lejár az árplafon. A szövegben azzal riogatnak, a havi számlák értéke eléri majd a 6–7 ezer lejt, és ennek ellenértékeként az Európai Unió „szabadkőműves és sátánista” vezetői elkobozzák majd az emberek házait.
„A közös európai piac határozza meg az energia árát, ahol jelenleg a kereslet magasabb, mint a kínálat” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, amikor a közösségi oldalakon terjedő, sokak által kész tényként kezelt információk valóságtartalmáról kérdeztük.
A szakember elmondta, a leállást senki nem támogatja, így a ciklikusság jellemzi az exportot és az importot: amikor csúcsfogyasztás van, importra szorulunk, a köztes időben pedig kivisszük az energiát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, összecsatolt, közös európai piac van, a belföldi termelők akkor sem tudnák olcsóbban adni az energiát, ha erre lenne akarat, hiszen ha kijön a piacra egy olcsó ajánlattal, arra azonnal lecsapnak a kereskedők, és fellicitálják.
– ecsetelte Nagy-Bege Zoltán –, aláhúzva, az éves összehasonlítások értelmetlenek, az éves átlagokból nem lehet következtetéseket levonni.
A földgáz esetében például a ciklikusság szezonális, télen többet fogyasztunk, mint nyáron, a november és március közötti időszakban használjuk el az éves fogyasztás 70 százalékát, tehát egyértelmű, mikor van a csúcsfogyasztás, mikor szorul az ország importra.
A kritikus időpontokban is fedezni kell a fogyasztást, ilyenkor van szükség az importra. Gyakran előfordul, hogy egy nap alatt Románia importálja és exportálja is az energiát, reggel és este külföldről vásárol, napközben, amikor teljes kapacitással működnek a napelemparkok, a szélerőművek, és a cernavodai atomerőművel sincs éppen semmi gond, akkor eladja a felesleget.
„Idén csökkent a fogyasztás, és a mérleg átbillent az export felé, tehát az év első felében Románia több energiát adott el külföldre, mint amennyit vásárolt” – fejtette ki egyúttal kérdésünkre Nagy-Bege Zoltán. Mint részletezte, az elmúlt 10–15 évben, amióta megjelentek a megújuló energiaforrások, Európában egyetlen ország sem törekszik arra, hogy akkora termelőkapacitása legyen, ami csúcsidőben is fedezni tudja a szükségleteket, inkább külföldről pótolja, hiszen amikor nem pörög a fogyasztás, az erőműveket nem lehet leállítani, vagy ha mégis megtennék, akkor nagyon hosszú idő alatt térülne meg a beruházás.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Kiemelte: az a lényeg, hogy a rendszer legyen rugalmas, épüljenek ki a határkapacitások, hogy lehessen importálni és exportálni, a szükségletet lehessen mindig fedezni, a megtermelt többletet pedig értékesíteni, hiszen ma már az állami tulajdonban levő vállalatok is próbálják maximalizálni a profitot.
Késhetnek a lakossági áram- és gázszámlák
Késve fogják megkapni az emberek az áram- és gázszámlákat, és két-három hónap fogyasztását kell majd kifizetniük egyszerre – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Dumitru Chisăliţă rámutatott, az energiaárak kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet szeptember 1-jén adta ki a kormány, és ugyanazon naptól hatályba is lépett, így a szolgáltatóknak nem volt idejük elvégezni a szükséges módosításokat a számlázási szoftvereken. „Márpedig ez időbe telik. Az elmúlt alkalmak tapasztalatai alapján akár két-három hónapot is felvehet” – magyarázta a szakember. Hozzátette, emiatt a fogyasztóknak arra kell számítaniuk, hogy csak két-három hónap múlva kapnak számlát, és akkor két-három havi fogyasztást kell egyszerre kifizetniük. „A szolgáltatók nem kötelesek újraütemezni a kifizetést” – jegyezte meg Dumitru Chisăliţă.
Románia kevésbé függ az energiaimporttól
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja nemrég elemzést készített a földgáz energetikai szerepéről az EU országaiban. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói az elemzésben rámutatnak, Románia egyedülálló helyzetben van az Európai Unióban, mivel az energiamixben viszonylag magas a földgáz aránya, vagyis 30 százalékos, ami az 5. helyet szavatolja az Unióban, ahol e tekintetben Olaszország az első, 40 százalékkal. Ugyanakkor Románia kevésbé függ Oroszországtól vagy más országoktól. A legfrissebb statisztikák szerint Románia a hazai gázfogyasztás fedezésére nagyrészt – 72 százalékban – saját termelésére támaszkodik, a 2021-es fogyasztásnak 24 százalékát fedezte a közvetlen orosz import, 4 százalékát pedig más országokból származó import.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!