2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
Az összeget az infrastruktúra uniós szabványok szerinti fejlesztésére, a cégek hosszú távú versenyképességének növelésére, a humán erőforrások hatékonyabb kihasználására, a régiók összehangolt fejlesztésére lehet majd fordítani – olvasható az Európai Bizottság (EB) által összeállított Fejlődő régiók, fejlődő Európa című jelentésben, amelyet hétvégén tett közzé a testület.
Románia egyébként közel háromszor akkora összeget kap, mint a szomszédos, az EU-hoz szintén 2007-be csatlakozott Bulgária, amely 6,9 milliárd eurós támogatásból gazdálkodhat. Az összegek két különböző forrásból érkeznek: az Európai Regionális Fejlesztési, illetve az Európai Gazdaság és Társadalmi Kohéziós Alapból. A támogatások között egyaránt szerepelnek a vissza nem térítendő segélyek, valamint a társfinanszírozások.
A jelentés pontos adatokkal is szolgál arról, mit vár Brüsszel Romániától a támogatás fejében. A dokumentumban leírtak szerint a legjelentősebb elvárások 1400 kilométer új, valamint korszerűsített út kialakítása, a nemzeti össztermék (GDP) 15–20 százalékkal való növekedése, illetve a foglalkoztatottság kiterjesztése a jelenlegi 57,4 százalékról 64 százalékra. Emellett az EB az új tagállamok éves gazdasági fejlődésének 6 százalékon tartását, valamint több mint kétmillió munkahely létrehozását reméli ezekben az államokban. A bizottság 2015-öt jelölte meg az elvárások teljesítésére. Egyébként az összeg mintegy 90 százaléka, 19,2 milliárd euró a regionális fejlesztést célozza, azaz az ország különböző vidékei közötti számottevő fejlettségi különbségek csökkentését. Utóbbi támogatására a kormány törvénytervezetet fogadott el a befektetések támogatásáról, amely várhatóan sürgősségi rendelet formájában lép hatályba.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.