2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
Az összeget az infrastruktúra uniós szabványok szerinti fejlesztésére, a cégek hosszú távú versenyképességének növelésére, a humán erőforrások hatékonyabb kihasználására, a régiók összehangolt fejlesztésére lehet majd fordítani – olvasható az Európai Bizottság (EB) által összeállított Fejlődő régiók, fejlődő Európa című jelentésben, amelyet hétvégén tett közzé a testület.
Románia egyébként közel háromszor akkora összeget kap, mint a szomszédos, az EU-hoz szintén 2007-be csatlakozott Bulgária, amely 6,9 milliárd eurós támogatásból gazdálkodhat. Az összegek két különböző forrásból érkeznek: az Európai Regionális Fejlesztési, illetve az Európai Gazdaság és Társadalmi Kohéziós Alapból. A támogatások között egyaránt szerepelnek a vissza nem térítendő segélyek, valamint a társfinanszírozások.
A jelentés pontos adatokkal is szolgál arról, mit vár Brüsszel Romániától a támogatás fejében. A dokumentumban leírtak szerint a legjelentősebb elvárások 1400 kilométer új, valamint korszerűsített út kialakítása, a nemzeti össztermék (GDP) 15–20 százalékkal való növekedése, illetve a foglalkoztatottság kiterjesztése a jelenlegi 57,4 százalékról 64 százalékra. Emellett az EB az új tagállamok éves gazdasági fejlődésének 6 százalékon tartását, valamint több mint kétmillió munkahely létrehozását reméli ezekben az államokban. A bizottság 2015-öt jelölte meg az elvárások teljesítésére. Egyébként az összeg mintegy 90 százaléka, 19,2 milliárd euró a regionális fejlesztést célozza, azaz az ország különböző vidékei közötti számottevő fejlettségi különbségek csökkentését. Utóbbi támogatására a kormány törvénytervezetet fogadott el a befektetések támogatásáról, amely várhatóan sürgősségi rendelet formájában lép hatályba.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.