2009. március 11., 10:162009. március 11., 10:16
Az egyelőre még munkavariáns értelmében az IMF-től 12 milliárd eurót, míg az Európai Uniótól 7 milliárd eurót kell kérni. A hazai pénzügyi elemzők egyébként úgy vélik, hogy a román magáncégeknek és bankoknak összesen mintegy 8 és 25 milliárd euró közötti külső hitel bevonására lenne szükségük ahhoz, hogy fedezni tudják az idei évben a külső eladósodottság miatt keletkező hiányukat.
Egyébként a kormány képviselői tegnap küldték el az EB-nek azt a levelet, amelyben az uniós pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások elkezdését kérik. A pénzügyminisztérium tegnap közzétett közleménye szerint a hitel mértékét az EB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatandó tanácskozások során állapítják meg. Románia eddig csak előzetes tárgyalásokat folytatott az uniós pénzügyi segítségről, az EB-nek küldött levél révén azonban Bukarest már a hivatalos tárgyalások elkezdését kérvényezte – nyilatkozták tegnap kormányzati források.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretének jelentős bővítését, valamint a közép- és kelet-európai gazdaságok támogatásának növelését szorgalmazta tegnap a brit pénzügyminiszter. Alistair Darling az uniós pénzügyminiszterek brüszszeli ülése előtt, a BBC Rádiónak adott keddi interjúban azt mondta: az euróövezeti jegybanknak (EKB) már most is van egy hozzávetőleg 25 milliárd eurós kerete, amelyből „bajban lévő, vagy éppen bajba kerülő” országoknak hitelezhet. Darling közölte: úgy érzékeli, hogy „megvan a hangulat” ennek a keretnek a további emeléséhez. A brit pénzügyminiszter az EU-tagországok középtávú fizetésimérleg-problémáinak kezelését segíteni hivatott EKB-keretre utalt, amelyet tavaly emeltek 12 milliárd euróról 25 milliárd euróra, és amelyből Magyarország már kapott hitelt. A brit szakpolitikus szerint sokan kérdezik, hogy a szintén recesszióban lévő Nagy-Britannia és Nyugat-Európa miért foglalkozik a keletiek gondjaival, és hogy „mi közünk van ehhez az egészhez”. Darling kijelentette: ha e problémákat nem kezelik, az Nyugat-Európára is hatással lenne, mivel a nyugat-európai országok jóléte az európai és más térségbeli feltörekvő gazdaságok egészségi állapotától függ. |
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a külföldi hitel és a kormány gazdaságélénkítő intézkedései szavatolják középtávon Románia pénzügyi stabilitását, és így az ország visszanyerheti a befektetők bizalmát a román gazdaság potenciáljában. A kabinet szerint a nemzetközi hitelfelvételről hozott döntés azt a célt szolgálja, hogy Románia elkerülje az esetleges túl késői beavatkozást, ami majd kedvezőtlenül érintheti a makrogazdasági egyensúlyokat.
Hírügynökségi jelentések szerint különben ma érkezik Bukarestbe az IMF küldöttsége. A március 25-éig Romániában tartózkodó delegáció a hatóságokkal olyan megállapodásról tárgyal, amely az Európai Unió és a Világbank, valamint más nemzetközi pénzügyi intézetek által támogatott többoldalú finanszírozási program része lesz.
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hétfő este úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió pénzügyi segítségről kezd tárgyalásokat Romániával. „Románia érdeklődik ugyanazon együttműködés iránt, amelyet az EU Magyarországgal és Lettországgal valósított meg” – fogalmazott a biztos, hozzátéve, hogy Bukarest sürgette a tárgyalások megkezdését. Almunia jelezte, hogy Brüsszelnek mind a román hatóságokkal, mind a valutaalappal egyeztetnie kell, egyebek között a pénzügyi szükségletekről. „Az Unió készen áll a tárgyalásokra” – fűzte hozzá.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke ismét elutasította azt a felvetést, hogy uniós részről gyorsítsák azt a folyamatot, amelyen keresztül az arra alkalmas tagországok csatlakozhatnak az euróövezethez. Juncker szerint ugyanis nincs lehetőség egyetlen euróbevezetési kritérium, így a kétéves árfolyammechanizmus-tagság megváltoztatására sem.
Juncker és Almunia azt is ismételten elvetették, hogy a kelet- és közép-európai térség országait egy blokként kezeljék a gazdasági támogatás eldöntésekor. Minden ország esetében külön kell megvizsgálni a támogatást – szögezte le a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve, megosztaná az EU-t, ha egy országcsoportnak külön nyújtanának segítséget.
Almunia egyúttal arra is utalt, hogy elképzelhető, a fokozatos gazdaságélénkülés csak jövőre indul meg az EU-ban. Juncker hozzátette, már a legutóbbi, februári miniszteri találkozó óta is jelentősen romlott a helyzet, súlyosbodott a recesszió.
Románia 20 milliárd euró körüli pénzügyi védőcsomagra számíthat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) e héten folytatódó tárgyalások eredményeként, írta bennfentes forrásokat idézve a keddi Financial Times. A londoni gazdasági napilapnak „egy illetékes, aki ismeri az ügyet”, úgy nyilatkozott: a gazdasági válság megelőzését szolgáló többoldalú támogatási csomag valószínűleg hasonló méretű lesz ahhoz, amelyet novemberben Magyarországnak állítottak össze az IMF vezetésével, futamideje azonban meghaladja a magyar IMF-keret 17 hónapos lejárati határidejét.
A Financial Times forrása szerint Románia és az IMF már a múlt héten, a román kormány illetékeseinek washingtoni megbeszélésein megállapodásra jutott a csomag „hozzávetőleges mennyiségi paramétereiről”. A bennfentes szerint az egyezség időt ad Romániának gazdaságpolitikai intézkedések bevezetéséhez, anélkül, hogy „folyton hátra kelljen tekintgetni, lesve, hogy jön-e már a válság”.
Londoni befektetési házak mindazonáltal már súlyos recessziót jósolnak a tavaly még kiemelkedő ütemben növekvő román gazdaságra. A JP Morgan pénzügyiszolgáltató-csoport londoni részlege által befektetőknek öszszeállított felzárkózó piaci helyzetértékelésének minapi kiadása felidézte, hogy a tavalyi utolsó negyedévben már csak 2,9 százalékos volt a román hazai össztermékérték (GDP) éves összevetésben számolt növekedési üteme az előző negyedévben mért 9,2 százalék után. A ház ennek alapján, valamint a fogyasztói kereslet esését és a román ingatlanpiacon megindult meredek, lefelé mutató korrekciót is figyelembe véve 4 százalékos romániai GDP-mínusszal számol 2009 egészére.
A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének legutóbbi európai feltörekvő piaci helyzetértékelésében az áll, hogy a ház az igazán mély romániai receszsziót 2010-ben várja, 5 százalékos GDP-visszaeséssel; 2009-re 1,5 százalékos mínuszt valószínűsít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok